A jelek szerint az Alibaba első számú embere ezúttal túl messzire, most kénytelen kanosszát járni a kínai vezetésnél és pénzügyi birodalmának egy részét felajánlani a haza szolgálatára. Miközben az Egyesült Államokban sorra indulnak az eljárások a Big Tech cégek megregulázására, a jelek szerint Peking is elkezdett rendet tenni a szektorban és szorosabb ellenőrzés alá vonja saját óriáscégeit.
Nagyon úgy tűnik a jelek alapján, hogy amíg az Egyesült Államok sorra indítja a trösztellenes eljárásokat a nagy technológiai cégek ellen, addig Kína is megkezdet saját tech-óriásainak megregulázását. Csütörtöki bejelentés szerint ugyanis trösztellenes vizsgálat indul az Alibaba által alkalmazott egyes módszerekkel kapcsolatban. A cég pénzügyi részlegét, az Ant Groupot pedig a kínai jegybank vonja szoros vizsgálat alá, s közvetlenül felügyelné és tanácsokkal irányítaná annak működését – írja a Financial Times.
Ugyanaznap a kínai párt szócsövének számító People’s Daily-ben szerkesztőségi cikk jelent meg arról, hogy mennyire fontos a nagy kínai internetes cégeket trösztellenes vizsgálat alá vonni.
A Wall Street Journal értesülései szerint Jack Ma, a kínai internetes óriásáruház, az Alibaba alapító tulajdonosa odáig jutott, hogy november elején felajánlotta a kínai kormánynak, vegyék át vállalat pénzügyi szárnya, az Ant Group egyes részeit.
Átvehetik bármelyik rendszert, amelyet az Ant használ, ha az országnak erre van szüksége – mondta Ma a lap forrásai szerint azon az ülésen, amelyet a kínai jegybank és a kínai értékpapír és pénzügyi felügyelet tisztségviselőivel folytatott november másodikán, az ANT tervezett és később a hatóságok által lefújt első nyilvános részvénykibocsátását közvetlenül megelőzően.
Jack Ma akkori ajánlata azt követően hangzott el, hogy Ma kihívta Peking haragját kijelentéseivel, amikor kritizálta a Hszi-Csinping elnök által kezdeményezett, a pénzügyi kockázatok megregulázásra indított kezdeményezését. Azt mondta, hogy az elfojtja az innovációt. Egy héttel a találkozó előtt Ma egy sanghaji konferencián állítólag erősen kritizálta az állami tulajdonú bankokat, azok színvonalát a zálogházakéhoz hasonlította. A november másodiki ülésen Jack Ma ajánlatát meghallgathatták, azonban a jelek szerint ez nem hatotta meg a jegybank és a felügyelet embereit, az Ant Group rekordnagyságúnak ígérkező első nyilvános részvénykibocsátását lefújták.
Ráadásul Peking azóta egyre erőteljesebben elkezdett fellépni saját technológiai óriásainak megrendszabályozása érdekében, egy csomó olyan intézkedést hozott, amely kifejezetten az úgynevezett „platform-gazdaság”, vagy más, a nagy technológiai cégek által működtetett internetes üzletek ellen irányult.
A WSJ forrásai szerint Hszi Csi-Ping személyesen rendelte el, hogy a felügyelet vizsgálja meg, az Ant Group által jelentett kockázatokat és a nyilvános részvénykibocsátás leállítását is. Arról állítólag egyelőre nincs döntés, hogy élnek-e Ma ajánlatával és állami kézbe veszik-e az Ant Group egyes részeit. Olyan megoldásról is suttognak, amely szerint egyszerűen csak olyan szigorú tőkekövetelményeket állítanak fel tevékenységivel szemben, amelynek biztos nem tud majd megfelelni, s ekkor állami tulajdonú bankok vagy cégek szereznének tulajdonrészt az Ant-ben.
A kínai államnak már hatékonyan államosított néhány olyan infrastrukturális elemet, amelyet az Ant hozott létre, ilyen például a NetsUnion nevű bankközi elszámolórendszer. Úgyhogy megvan a precedens arra, hogyan sajátítja ki az állam a számára fontosnak tartott platformokat – mondta a lapnak Martin Chorzempa, a Peterson Institute for International Economics kínai fintech szektorra szakosodott szakértője.
A Hszi-Csiping nevével fémjelzett kínai vezetés az elmúlt években már megmutatta, hogy tudja engedelmességre kényszeríteni az olyan magáncégeket, amelyek nem voltak elég fegyelmezettek, elkötelezettek annak ellenére, hogy alapítóik politikai oldalról kikezdhetetlennek tűntek. Ott van Wang Jianlig, a Dalian Wanda Group-tól, amely eszközei eladására és hitelei visszafizetésére kényszerült, vagy az állam által átvett Anbang Insurance Group. Ez utóbbi alapítóját 18 év börtönre ítélték csalásért.
Jack Ma-ról eddig azt tartották, jól be van csatornázva a pekingi vezetéshez. Ő mindenesetre október 24-i ominózus megnyilvánulása óta eltűnt a nyilvánosság szeme elől.
Az elmúlt években az olyan jelentős technológiai cégek, mint az Alibaba és a Tencent Holding viszonylag laza kontroll alatt működtek, s tudták kiépíteni és fejleszteni internetes alapú fizetési, hitelezési és egyéb rendszereiket. A Tencent WeChat és más alkalmazások segítségével kínaiak milliói tudnak taxit rendelni, kisvállalkozások jutnak hitelhez, utalnak át különböző összegeket – akárcsak a világ más tájain – mobiltelefonjuk segítségével. Egyes kínai cégek e terülten, mint az Alibaba és a Tencent annyira sikeresek voltak, hogy a kínai vezetők, köztük Li Ko-csiang miniszterelnökkel rendszeresen dicsérték az internethasználatot és a bigdata technológiákat, mint a jövő gazdasági növekedését hajtó fontos erőt – emlékeztet a lap.
Ugyanakkor a kínai vezetés eközben nem nagyon tudott kibékülni azzal a vagyonnal és hatalommal, amelyet ezek a cégek képviseltek. De azt is érezték, hogy a viszonylag lazán szabályozott rendszereik, mint például az Ant online hitelezési rendszere, akár rendszerszintű kockázatot is jelenthet. Ráadásul a tech cégek sokszor megnehezítették a kormány azon erőfeszítéseit, amellyel az adat és technológiai kontrollal szorosabbra kívánta húzni az ellenőrzést a társadalom felett.
A WSJ emlékeztet, hogy Kína november folyamán vezetett be olyan új szabályozást, amely igyekszik meggátolni, hogy a nagy techcégek a fogyasztói adatokat egymással összejátszva megosszák és így szorítsák ki a kisebb versenytársakat a piacról. A párt Politburo-ja pedig döntést hozott arról, hogy jövőre erősíteni fogják a monopóliumellenes erőfeszítéseiket, s meggátolják a „tőke rendezetlen expanzióját”. A kínai tisztségviselőket állítólag az is zavarta, hogy az Ant IPO-ja túl sok tőkét vont volna el más kínai cégek elől.
A monopóliumellenes fellépés jól illik a nemzetközi trendbe, hiszen az Egyesül Államok és az Európai Unió is éppen most tesz komoly lépéseket a technológiai óriáscégek megrendszabályozására. Viccesek hangzik viszont a kínai vezetés szájából, egy olyan országban, ahol a távközlést, a pénzügyi szolgáltatásokat, a légi-közlekedést, az energetikát és sok más szektort az állami tulajdonú óriásvállalatok uralnak.
Jöhet az államosítás is
Nagyon is kilóg a lóláb, hogy a Hszi-csi Ping féle vezetést nem a monopólium, hanem az zavarja, hogy ezek a tech cégek kínai emberek és cégek adatainak olyan tömkelegével rendelkeznek, amellyel a párt és a kormány nem. Az Ant az Alipay nevű fizetési rendszeren keresztül például olyan rálátással rendelkezik a kis- és középvállalkozások, magánemberek fogyasztási szokásaira és hitelképességére, amiről a Kínai Népbak (a kínai jegybank) csak álmodni tud. Eközben a Tencent és az Alibaba eddig csak nagyon kénytelen-kelletlen osztott meg adatokat a hatóságokkal fogyasztóiról, leginkább megpróbálták lerázni az ilyen próbálkozásokat.
A lapnak név nélkül nyilatkozó egyik pekingi kormányzati tanácsadó szerint nem kizárt, hogy a nagy kínai tech cégek egyes üzletágait hamarosan egyszerűen államosítják.
Forrás: napi.hu