Aki arra jár a temetőben, mobiljával leolvashatja a síron lévő QR-kódról az elhunyt teljes élettörténetét… Egy kattintás a telefonnal, és ott van az elhunyt egész élete előttünk,idézetekkel, videókkal. Szombaton kapta meg az első magánszemély a kódos emlékoldalát – de van, aki szerint koppintották az ötletet…
Vitányi Éva 16 éve vesztette el szeretett édesapját, Vitányi Lajost. A hajdúnánási asszony azóta is gyászolja „Papót”, akire szombat óta újfajta módon emlékezik: a temetőben, a síron ott van egy QR-kód, amit bárki leolvashat a telefonjával, és azonnal eljut egy internetes emlékoldalra, amin „Papó” és családja története fenn van – mint a nagy sztároknál…
„Szükség van arra, hogy a következő generációk ne csak a szépen felállított sírkövek mellett emlékezzenek meg szeretteikről, hanem telefonjuk segítségével fotókat, videókat is tudjanak mutogatni a legfiatalabb családtagoknak, akiknek nem volt alkalmuk megismerni az elhunytat”- meséli Ádám Tamás, az Emlékmegőrző kitalálója.
„Az ötlet akkor ugrott be, amikor egyik alkalommal összegyűlt a családunk, hogy közösen megemlékezzünk a nagyapámra, aki sajnos már nem lehet közöttünk. Leültünk egy asztalhoz, elővettük a fotóalbumokat, és történeteket meséltünk arról, milyen volt ő valójában.
De rá kellett jönnünk, hogy 16 év távlatában nehéz mindenre visszaemlékezni, így belegondoltam, hogy milyen jó lenne egy gombot megnyomni, ami felidézi helyettünk a nagyapát…
A nagynéném édesapjának készítettem az első ilyen emlékoldalt, aminek nagyon örült. Könnyedén meg is tanulta a használatát. Három formája létezik: az egyik csak az oldal, amire önéletrajzot lehet készíteni, fotókat, videókat feltölteni vagy akár történeteket lehet írni…
Hamarosan nagy verseny indul a piacon, mert egy másik fejlesztő egy hasonló mobiltelefonos, ám nem QR-, hanem NFC-kódos megoldással jön elő napokon belül, másfél éves fejlesztést követően.
Ráadásul a cég, a Lapidaris szerint ők az eredeti ötletgazdák, tőlük koppinthatták az egészet…
– Bosszantó, hogy hasonló termékkel akar valaki érvényesülni… Nem tudjuk, hogy a tervek hogyan jutottak ki tőlünk
– mondja Berencsi Máté, az egyik feltaláló.
Forrás: ripost