A világ leggazdagabb embere immár nemcsak iparágakat formál át, hanem egyre nagyobb hatással van az amerikai kormányzat működésére is. Gladden J. Pappin, a Magyar Külügyi Intézet igazgatóságának elnöke az Economx-nak adott interjúban többek között arról beszélt, hogyan válhatott Musk egyfajta belső tanácsadóvá, milyen szerepe van a szabályozások újragondolásában, és milyen hatással lehet mindez a globális gazdasági és politikai erőviszonyokra. Az interjúban szó esik arról is, hogy a technológiai óriások hogyan próbálják újrapozicionálni magukat a politikai térben, illetve hogy a Republikánus Párt képes lehet-e hosszú távon is fenntartani azt a koalíciót, amely nagy győzelmet hozott a számára a 2024-es választásokon.
Elon Musk és vállalatai (pl. SpaceX, Tesla, Starlink) olyan iparágakban tevékenykednek, amelyeket a kormányzati politika erősen befolyásol. Milyen messzemenő befolyása lehet az amerikai kormányzati döntéshozatalra, és milyen mélyreható következményei lehetnek ennek a globális vagy az amerikai gazdaságra?
Musk egy rendkívül jelentős üzleti érdekeltségekkel rendelkező ember, de úgy tűnik, hogy az úgynevezett Kormányzati Hatékonysági Minisztériummal (DOGE) kapcsolatos jelenlegi projektjét valódi közéleti szellemmel végzi. Fontos tisztázni, hogy ő nem egy miniszter vagy kabinettag, a DOGE az átalakított Amerikai Digitális Szolgálat része, amelyet az elnök azzal bízott meg, hogy vizsgálja meg a kormányhivatalok pénzkifizetéseit. Gyakorlatilag olyan, mint egy szerződtetett belső tanácsadó, különleges vizsgálati jogkörrel. Amint azt a kormányzás első néhány hetében láthattuk, néhány briliáns fiatal számítógépes zsenit bízott meg, akiket fejlett, mesterséges intelligencia által vezérelt keresőeszközökkel ruháztak fel, amelyek lehetővé teszik a számukra, hogy nagy mennyiséget tápláljanak be a számukra elérhetővé tett adatokból, és feltárják, hogy a dolgok helyesen történnek-e vagy sem. Ez a mindennapi amerikaiak régóta fennálló érzésével vág egybe, miszerint a kormányzat nagyon rosszul működik. Azt hiszem, eddig senkinek sem volt elég hitele vagy vizsgálati ereje ahhoz, hogy ezt átnézze. Szerintem Musk ipari sikerei a történet fontos részét képezik. A SpaceX-ig a NASA volt a hivatalos amerikai űrügynökség, de nagyon kevés látványosan innovatív dolgot tett, bár sok apró újítás történt. A SpaceX kezdetben a hivatalos amerikai űrügynökségek egyfajta partnereként vagy magánszektorbeli kiegészítéseként indult. Elon üzleti zsenije azonban nagyon gyorsan sokkal hatékonyabbá vált bizonyos csúcstechnológiai fejlesztésekben. Azt hiszem, az átlag amerikaiak szemében ez nagy hitelességet adott neki.
Az Egyesült Államokban az űrprogramnak még mindig van egyfajta misztikuma a holdra szállás és a hidegháború miatt. Az elmúlt 20 évben az űrprogram hanyatlásával az emberek úgy érezték, hogy Amerika is hanyatlik.
Most itt van ez az új figura, aki rakétákat hoz vissza a Földre, és mindenféle sci-fi szintű dolgokat csinál. Az amerikaiak pedig csak néznek rá, és azt mondják: „Nos, ha ez a fickó le tud szállni egy rakétával visszafelé, akkor valószínűleg ki tudja azt is deríteni, hogy mi a baj az amerikai kormányzatban”. Próbáljuk meg, adjunk neki egy esélyt. Ha visszaél ezzel, vagy ha túl vakmerő, mert nem érti eléggé a kormányzat működését, ha rossz döntéseket hoz, biztos vagyok benne, hogy Trump majd visszahúzza a sorba.
Musk többször is nyíltan bírálta a kormányzati szabályozó ügynökségeket és a bürokráciát. Hogyan befolyásolhatja ez az új amerikai kormányzat programjának a megvalósítását? Ön szerint mi lehet Musk terve?
Az amerikai ügynökségek úgy működnek, hogy a Kongresszus létrehozza őket, és bizonyos megbízatást ad nekik. Ezután a megbízatás keretein belül maga az ügynökség dönt a pénzek elosztásáról. Eddig a DOGE egyszerűen csak rávilágított arra, hogy az ügynökségek valójában milyen döntéseket hoztak, és fényt derített néhány botrányos dologra, ami történt.
Elonnak nincs hatalma arra, hogy megváltoztassa egy szervezet küldetését, vagy azt, hogy mindezt hogyan végzi el. Ő egyszerűen csak egy nagyon erős információgyűjtő, aki fejlett számítástechnikai tehetséggel van felvértezve, és ezt a folyamatban lévő kétes dolgok leleplezésére használja. Ez a folyamat még csak most kezdődik.
Az emberek már évek óta érzik, hogy a Védelmi Minisztérium tele van pazarlással, csalással és visszaélésekkel, és a minisztérium által vállalt szerződéskötések során több millió dolláros szerződések vannak, amelyek a katonai felkészültség szempontjából nem túl hatékonyak. A hivatalba lépő védelmi miniszter, Pete Hegseth jelezte, hogy a katonai beszerzési rendszer mélyére akar ásni, és ki akarja deríteni, mi folyik ott. Azt hiszem, a nagyobb dolog, amit itt látunk, hogy a republikánus és demokrata adminisztrációk váltakozása közben a bürokrácia ugyanúgy folytatta a működését, és számos része mindenféle felügyelet, demokratikus elszámoltathatóság vagy politikai ellenőrzés nélkül működött. Amit most tesznek, az egy hatalmas szünet gomb megnyomása, és az Elon által összegyűjtött információk elengedhetetlenek ahhoz, hogy a politikai szereplők szünetet tartsanak, és azt mondhassák: „Hosszú ideje szórjuk ki a pénzt az ablakon, és senki sem tudja, miért, senki sem tudja, hogy mire, és talán ez jó, talán rossz”. Egyelőre meg kell nyomni ezt a szünet gombot, majd újra át kell gondolni ezeknek a szervezeteknek a stratégiai céljait, és azt, hogy a kiadások megfelelnek-e az elnök céljának. Elonnak valóban sok üzleti érdekeltsége van, majd meglátjuk, hogyan hat mindez rá. Szerintem inkább Európában van problémája, ha az X-ről van szó, mert az Európai Bizottság szabályozói folyamatosan azzal fenyegetőznek, hogy vizsgálatokat indítanak a platform ellen. Ahhoz pedig, hogy az X-nek életképes globális üzleti modellje legyen, szüksége van Európára. Nagy hangsúlyt fektetett az európai szólásszabadság előmozdítására és az X platform minimális szabályozására.
De azt hiszem, mindenki tudja, hogy Elon üzleti érdekei hol húzódnak. Ha olyasmit javasol, ami nyilvánvalóan öncélú, azt mindenki azonnal látni fogja. Ez egy nagyon átlátható kormányzás eddig, semmi sem történik a színfalak mögött. Trump a Fehér Ház íróasztalánál ül, válaszol a kérdésekre és aláírja a végrehajtási rendeleteket, úgyhogy én magam nem nagyon aggódom.
Milyen kihívást jelenthet Musk más nagyhatalmakkal való kapcsolata az új amerikai kormány számára? A Tesla például szoros kapcsolatokat ápol Kínával.
Fontos felismerni, hogy az amerikai vállalkozások és azok sikere valamilyen módon a nemzeti érdek része. Amikor például a kormányzat a Panama-csatornával kapcsolatos érdekeiről beszél, az nem egyszerűen biztonsági szempontból történik, hanem abból is, hogy az amerikai vállalkozásoknak szabadon kell áthaladniuk a csatornán. Néha azonban az üzleti érdekek ütközhetnek a nemzeti érdekekkel. Ez egy összetett helyzet, de ezeket is össze lehet hangolni. A Tesla komoly tevékenységet folytat Kínában, amit kezdetben az amerikai kormányzat nagymértékben támogatott. Mostanra a Tesla azonban önállóan is nyereséges vállalkozássá vált, Elon a szabályozó államot használta arra, hogy beindítsa a zöld energia üzletet. Most az a problémája a Teslának, hogy vannak nagyon versenyképes kínai elektromos autógyárták is, amelyek például Magyarországon is jelen vannak. Nem a Tesla lesz az egyetlen elektromos autógyártó a világon. Csak a piacok eddig nem fedték egymást. Véleményem szerint Elon azt akarja, hogy a Tesla versenyképes maradjon, és ez fogja alakítani az Egyesült Államok, az EU és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó álláspontját. Szüksége van a versenyre, ezért nem akarja csak úgy kizárni a kínai autógyártókat a területéről, mert enélkül a vállalat egyre kevésbé lesz versenyképes. Meglátásom szerint még korai lenne megmondani, hogy az USA mit akar tenni a Kínával való kereskedelmi kapcsolataiban, eddig csak itt-ott hangzott el néhány megjegyzés.
Nagyon valószínűtlen, hogy valamilyen nagy összecsapás lesz az USA és Kína között, Trump egyértelműen béketeremtő akar lenni. Úgy érzi, hogy Amerika az elmúlt 20 évben a rövidebbet húzta Kínával és a kereskedelemmel kapcsolatban, mert Kína belépése a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO) a neoliberális gazdasági gondolkodásmóddal együtt az amerikai gyárak elvesztéséhez vezetett.
Trump azt akarja, hogy a gyárak visszakerüljenek az USA-ba, még ha európai vállalatokról is van szó, mert Európa még mindig nagyon erős a gyártásban. Valójában ezt akarja, nem akar harmadik világháborút vagy valami hasonlót. Meg kell néznünk, hogy az érdekek hogyan igazodnak egymáshoz. Azt hiszem, Elontól elvárható, hogy nagyon átlátható legyen. Ha úgy érzi, hogy a saját érdekei veszélyben vannak, biztos vagyok benne, hogy meg fogja mondani, de ezt átlátható módon fogja tenni. Valószínűleg megpróbálja majd elmagyarázni az érdekei és a nemzeti érdekek közötti kapcsolatot. Mondhatná azt, hogy „Hé, ha ezt megteszed, a Tesla, amely a legjobb amerikai elektromos autó vállalat, kárt fog szenvedni, úgyhogy légy óvatos”. A magánérdekek nem azonosak a titkos érdekekkel, egy üzlet lehet stratégiailag fontos. Meg kell néznünk, mi történik, de szerintem átlátható lesz.
Egyes kritikusok szerint az olyan nagy technológiai vállalatok, mint a Google, az Apple, az Amazon és a Meta kvázi állami szereplőkké váltak az amerikai gazdaságban. Vezetőik jelen voltak a beiktatáson, és az erről készült képek jelentős médiavisszhangot kaptak. Milyen veszélyeket és lehetőségeket jelent ez a gazdaság és a demokrácia számára?
Azt hiszem, a fő kérdés az, hogy hogyan lehet az érdekek és célok háromszögét megvalósítani a magánszektor, a munkavállalók és az amerikai kormány között. Az USA nagyon neoliberális megközelítést alkalmaz, ami azt jelenti, hogy nincs koordináció. A kormány hagyja, hogy a vállalkozások azt csináljanak, amit akarnak, és ha olcsóbb nekik Kínában gyártani, akkor rendben van. Az elmúlt 20 évben a technológiai óriások az amerikai gazdaság legnagyobb szimbólumai lettek. Sokáig alapvetően a baloldali-liberális mélyállam partnerei voltak.
A Google, a Facebook és az Apple azonban felismerték, hogy a dolgok megváltoztak, és hogy vissza kell térniük a közép felé, miután politikailag nagyon baloldaliak lettek. Magán a Szilícium-völgyön belül is a fiatalabb tech-szakemberek konzervatívabbak lettek. Elon tehát képvisel egy választói csoportot. Az első Trump-féle Fehér Házban az ország vidéki részeiből származó munkásosztálybeli konzervatívok voltak, és nem igazán volt Trumphoz kötődő elit. Azonban most már van egy ilyen, ez a nacionalista Szilícium-völgy olyan emberekkel, mint Elon és sok fiatal körülötte, vagy Peter Thiel.
Azt akarják, hogy a technológiai ipar újra naggyá tegye Amerikát. A Google, a Facebook és az Apple, ők egy kicsit inkább a neoliberális gondolkodásmódot képviselik. Az országhoz való kötődésük egy kicsit kevésbé egyértelmű. Például a 2020-as választáson Mark Zuckerberg körülbelül 400 vagy 500 millió dollárt adott liberális civil szervezeteknek, amelyek részt vettek a választási folyamatban. Alapvetően nagy mennyiségű pénzt adott a Biden-párti civil társadalmi szervezeteknek, és talán ez befolyásolta a választást. Nem tudom, hogy Trump mit akar tenni ezekkel a cégekkel, de az emberek kezdenek rájönni, hogy a technológiai iparnak olyannak kell lennie, ami az amerikai érdekeket és az amerikai munkavállalók érdekeit támogatja. Az embereknek nem tetszik az a vízió, hogy a Szilícium-völgy rendkívül meggazdagszik, miközben az ország közepén senkinek sincs munkája, és a tech-oligarchák a világ körül repkednek úgy, hogy nem foglalkoznak az országgal. A Trump-kormányzat gyárakat akar az Egyesült Államokban. Azt akarja, hogy a technológiai ipar hozza vissza a chipgyárakat az USA-ba, ösztönözze az alapvető gyártási folyamatokat, a katonai gyártást, és próbálja az ellátási lánc különböző részeit, ha nem is vissza az USA-ba, de legalább közelebb hozni a szövetségesek közé. Ezek tehát az irányok. Nem világos, hogy ezek a vállalatok milyen szerepet játszanának ebben. Mindezek a szervezetek, különösen a Google és az Apple is részei a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fegyverkezési versenynek, ami egy komoly kérdés. De általánosságban azt látom, hogy ezek a szervezetek megpróbálnak visszalépni a közép felé.
Mekkora a valószínűsége, hogy a jövőben egy techmilliárdos közvetlenül belép a politikába? Megvannak ehhez a pénzügyi forrásaik és az ismertségük. Donald Trump maga is üzletember volt, mielőtt belépett a politikába, vagy 2020-ban Michael Bloomberg is beszállt a demokrata előválasztási kampányba.
Úgy gondolom, hogy egy olyan ember, mint Elon, inkább közvetítő vagy katalizátor akar lenni, mintsem politikus. Szerintem az, amit Ön leírt, valószínűleg a tagállami politika és kormányzatok szintjén fog megtörténni. Lehet, hogy Kalifornia következő konzervatív kormányzója a technológiai szektor egy józanabb részéből kerülhetne ki. Vivek Ramaswamy eredetileg a DOGE része volt, és részben technológiai háttérrel rendelkezik. Most Ohioban indul a kormányzói posztért. Ohio szintén egy olyan állam, ahová ez az új, nemzeti irányultságú tech-iparág meg fog érkezni. Egy nagy védelmi vállalat, az Anduril egy hatalmas gyárat jelentett be Ohióban, amely 3-5 ezer embert fog foglalkoztatni. A Szilícium-völgy már évek óta fokozatosan hagyja el San Franciscót, Floridába és Texasba költözik. De láthatjuk, hogy a gyártás visszatérhet Ohióba, Tennessee-be, Indianába, Kentuckyba, Nebraskába, vagy olyan helyekre, ahol a gyárak újjáéledhetnek. Szerintem Trump ezt akarja megmutatni. Az első ciklusában is ezt akarta, de az első ciklusban a kampány gyűléseken a szénbányászatról, az acélról és az ehhez hasonló dolgokról beszélt, amelyekre Amerikának szintén szüksége van.
Eddig ott volt a magára hagyott munkásosztály és a baloldali-liberális technológiai elit, és most van egy jobboldali technológiai elit, amely kapcsolatot akar teremteni az egyszerű munkásosztálybeli amerikaiak aggodalmaival.
Alapvetően ez a Republikánus Párt most, ha ez a koalíció fenn tud maradni, nagyon érdekes lesz.
A Republikánus Párt képes lehet ezt az imázst megtartani? Néhány friss felmérés szerint sokan úgy gondolják, hogy Elon Musk tettei nem az amerikai munkásosztály igényeit tükrözik, inkább fenyegetést látnak benne.
Szerintem ő egy másfajta milliárdos akar lenni, sokféle típus van. A hedge fund ipar profitált az adótörvénykönyvben lévő kiskapuból, az úgynevezett hordozott érdekeltségi kiskapuból (carried interest loophole) vagy adókedvezményből, amely lehetővé tette a fedezeti alapok vezetőinek, hogy alacsonyabb adókulcsot élvezzenek, amikor saját pénzeszközeiket a cégük stratégiáiba fektették be. Trump azt mondta, hogy ezt meg akarja szüntetni. Emellett meg akarja szüntetni a sportcsapatok milliárdos tulajdonosainak adókedvezményeit is. Tehát nem csak a milliárdosokról van szó az átlagemberekkel szemben. Hanem arról, hogy milyen típusú sikert akar Amerika? Nagyvállalatokat akar? Természetesen a vezetőik milliomosok vagy milliárdosok lesznek, de vajon olyan vállalatokat akarnak-e támogatni, amelyek amerikai munkavállalókat alkalmaznak, vagy olyanokat, amelyek az amerikai munkavállalók kiiktatásával gazdagodnak meg?
A neoliberális gondolkodásmód szerint a munkavállalók kiiktatásával akarnak meggazdagodni. Azért van most ez a koalíció a Muskhoz hasonló emberek és az átlagemberek között, mert ők a másik irányba mennek, egy nemzeti konzervatív gazdasági vízió irányába. Mennyi sikere lehet ennek? Lesz-e elég iparág, ami létrejöhet? Hány embert fognak azok valóban felvenni? Az emberek kezdik majd úgy érezni, hogy az ország jó irányba halad? Egyelőre úgy tűnik, hogy igen.
A Biden-kormányzat annyira szélsőséges volt, hogy most, hogy ennek vége, az országban hatalmas megkönnyebbülés tapasztalható. Transznemű férfiak, akik női sportágakban versenyeznek, birkózómeccs egy nő és egy magát nőnek kiadó férfi között, amelyen a nő megsérül, ezek az őrült dolgok mind megtörténtek. Az első számú egyetemi vívó egy férfi volt, aki nőnek adta ki magát. Amikor férfi volt, szörnyű vívó volt. Az emberek megkönnyebbülést éreznek, mintha visszatérnénk a normális kerékvágásba. Nem is arról van szó, hogy szélsőjobboldaliak lennének vagy hasonló. Csak megállítják az őrületet, aztán meglátják, hogy mi történik a gazdaságban.
Napi.hu