A szaúdi támogatású jemeni kormányerők a folyamatos légitámogatás ellenére sem tudják megállítani a húszi lázadók előretörését. Miközben a szaúdi hátországot már ballisztikus rakéták és drónok fenyegetik, a koalíció egysége megbomlott, az amerikai adminisztráció pedig óvatos marad. Rijád végül az európai szövetségesekhez fordult: a britek légi utántöltéssel, míg a franciák a stratégiai olajkikötők légvédelmével támogatják a szaúdiakat – hangsúlyozta az Economxnak Kemény János, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa.
A szaúdi támogatású nemzetközileg elismert jemeni kormányerők az elmúlt időszakban nem voltak képesek a húszi előretörést visszafordítani. Rijád légitámogatása ellenére a húszi erők képesek voltak az irányításuk alá került területek méretét növelni.
A szaúdi légihadjáratot több tényező is nehezíti. A húszi erők iráni támogatással rendelkeznek egy aránylag korszerű, decentralizált légvédelmi rendszerrel, aminek az eredményességét már több alkalommal is láthatta a világ, legutóbb idén szeptember közepén, amikor a jemeniek egy szaúdi F-15-öst lőttek le − kezdte helyzetértékelését lapunknak Kemény János.
Az NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa emellett aláhúzta, hogy a jemeni erőknek jelentős tapasztalatuk van a szaúdi légierő jelentette fenyegetés menedzselésében, mivel 2015. és 2022. között nyíltan harcoltak egymással.
A szaúdiak az utóbbi hetekben intenzív légihadjáratot folytatnak a jemeni kormányerők támogatására, aminek az eredményességét nagyon nehéz a nyílt forrásokból megítélni.
A szakértő szerint, annyi bizonyosnak látszik, hogy a húszi erők igyekeznek a terepadottságokat kihasználva harcolni úgy, hogy lehetőség szerint kevés könnyen támadható, nagyértékű célpontot teremtsenek a szaúdiak számára.
„A húszik helyzetét az is javítja, hogy a kormányerők oldalán harcoló alakulatok valójában egy igencsak vegyes harcértékkel rendelkező erőknek nevezhetőek, ahol a törzsi milíciától a professzionálisabb egységekig eléggé széles a spektrum”. − közölte Kemény János, aki úgy látja: a szaúdiak helyzetét az is nehezíti, hogy a diplomáciai feszültségek az Egyesült Arab Emírségekkel (EAE) gyengítette a jemeni kormányt támogató koalíciót, mivel az EAE erői korábban komolyabb szerepet vállaltak a jemeni kormányerők közvetlen támogatásában.
A két ország külpolitikájában az utóbbi években jelentős eltérések voltak: az EAE csatlakozott az Ábrahám Egyezményhez és felvette a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel, kilépett az OPEC-ből és Jemenben egy a jelenlegi jemeni államból kiszakadni akaró frakciót támogatott. Utóbbi volt oka az ország kivonulásának Jemenből, amikor a szaúdi légierő 2025 decemberében egy olyan kikötőt bombázott, amin keresztül támogatták a déli szeparatisákat. Ezzel a szaúdi vezetésű koalíciót politikailag és katonailag is meggyengítette.
A húszi erők több alkalommal az elmúlt hetekben ballisztikus rakétákkal és drónokkal támadták a szaúdi hátországot. Többek között Rijádban is volt légiriadó, és a szaúdi kormányzat közlése szerint Mekka város közelében a szaúdi légvédelem lelőtt egy jemeni drónt. A húszi vezetés cáfolta, hogy Mekka lett volna a célpont, de az iszlám világon belül az esetnek volt visszhangja.
Azt, hogy ezek a támadások mennyire voltak eredményesek, nyílt forrásokból nem lehet megállapítani, mindenesetre a szakértő szerint látszik, hogy a húszi erők fenn tudják tartani a nyomást a szaúdi hátországon.
A szaúdi vezetés a helyzet romlása miatt nemzetközi partnerek támogatását kérte.
Az amerikai hozzáállásban nem várható változás:
Trump a félidős választások előtt nem úgy tűnik, hogy hajlandó lesz az iráni konfliktus kiszélesítésére, és ez az Egyesült Államoknak katonailag sem lenne egyszerű, amíg az iráni blokádot fenntartja az amerikai haditengerészet.
A New York Times információi szerint Trump az utolsó pillanatban állította le a tervezett légicsapásokat a húszik ellen. Az a tény pedig, hogy a Trump-adminisztráció később fogadta a húszi mozgalom üzenetét, amit Trump személyesen ismert el, a szaúdiakat minden bizonnyal kellemetlenül érintette. Az amerikai fél a szaúdi vezetés közvetlen megkerése ellenére csak felderítési információkkal támogatja a szaúdi légi hadjáratot.
Ezután a szaúdiak az európai partnerekhez fordultak és kaptak is felajánlásokat, bár nem feltétlen olyat, amit valószínűleg reméltek.
- A britek légi utántöltési képességet ajánlottak fel. A brit légierő ciprusi bázisáról kiindulva védelmi jellegű műveletekben segíti a szaúdi légierőt egy Voyager légi utántöltő repülőgéppel.
- A francia hozzájárulás már érdekesebbnek nevezhető, mivel a francia kormány vállalta, hogy erőket küld Szaúd-Arábia területére, Yanbu városába, ahol azok légvédelmi feladatot fognak ellátni. Yanbu jelentősége, hogy több finomítóval és kikötővel rendelkezik, amik a szaúdi olajexport szempontjából nagy jelentőséggel bírnak.
A húszik számára is érdekes kalkuláció lehet, hogy a franciák elleni esetleges támadások milyen további ellenlépéseket válthatnak ki − vetette fel Kemény János, egyben hozzáfűzte, hogy érdekes szakaszába lépett a jemeni háború, amely az Irán elleni háború egyik mellékhadszíntere, ahol a nemzetközi nyomást igyekszik az iráni vezetés növelni az amerikaiakon.
„Ugyanakkor az amerikaiak az iráni gazdaság további elszigetelésére koncentrálnak, aminek a legújabb iránya az iráni légiforgalom korlátozása a régióban” − közölte a szakértő, aki úgy látja, azzal, hogy az amerikai elnök elutasította az iráni kezdeményezést a korábbi egyezmény helyreállítására, azt mutatja, hogy a félidős választásokig kevés az esélye, hogy politikai téren jelentősebb elmozdulásra kerüljön sor. Annak az esélye, hogy valamilyen hosszú távú, békeszerződéses megoldás jöjjön létre a harcoló felek között, szintén csökkenőben van.
Szeptember közepén számoltunk be róla, hogy lángba borult a Vörös-tenger partvidéke: a húszik akciója miatt tovább drágulhat a kőolaj. A húszi mozgalom összehangolt rakéta- és dróntámadásokat indított Szaúd-Arábia energetikai és civil infrastruktúrája ellen, miközben a Báb el-Mandeb szoros lezárásával fenyeget.