Újabb jelentős összeg tűnt el a módosított költségvetésből, ami ezúttal a nyugdíjasokat érintheti érzékenyen. A korábbi költségvetési tervben még 24,3 milliárd forintot különítettek el nyugdíjprémiumra, a módosított változatban azonban már nem szerepel ez az összeg. Mindez azt vetíti előre, hogy 2026 őszén nem számíthatnak a nyugdíjasok erre a pluszjuttatásra.
A Világgazdaság beszámolója szerint az eredeti költségvetésben még rendelkezésre állt a nyugdíjprémium fedezete, a módosított büdzséből azonban kikerült a 24,3 milliárd forintos céltartalék.
A gazdasági növekedés miatt maradhat el a nyugdíjprémium
A nyugdíjprémium kifizetésének egyik alapfeltétele, hogy a magyar gazdaság növekedése meghaladja a 3,5 százalékot, emellett a jogszabályban meghatározott költségvetési feltételeknek is teljesülniük kell.
A 2026-ra eredetileg elfogadott költségvetés még 4,1 százalékos gazdasági bővüléssel számolt. Ehhez igazodva szerepelhetett benne a nyugdíjprémiumra elkülönített 24,3 milliárd forintos összeg is.
Azóta azonban jelentősen romlottak a növekedési kilátások. Az elemzői várakozások jelenleg nagyjából 1,8 százalékos GDP-növekedéssel számolnak 2026-ban, miközben a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi előrejelzése 2 százalékos bővülést prognosztizál. Ez mindkét esetben jóval kevesebb a nyugdíjprémiumhoz szükséges 3,5 százalékos küszöbnél.
Mennyi lehetne a nyugdíjprémium?
A nyugdíjprémium számításakor a jogosult havi nyugdíjának 25 százalékát veszik alapul, de legfeljebb 20 ezer forintig. Ezt az összeget megszorozzák a várható GDP-növekedés és a 3,5 százalékos küszöb közötti különbséggel. A szorzó felső határa négy.
Egy 120 ezer forintos havi nyugdíj esetében például a számításnál már a 20 ezer forintos plafon érvényesülne. Ha a gazdaság 5 százalékkal növekedne, akkor a különbség 1,5 százalékpont lenne, ami 30 ezer forintos prémiumot eredményezne. A kifizetésre novemberben kerülhetne sor.
A jelenlegi gazdasági előrejelzések mellett azonban ennek a feltételei 2026-ban nem látszanak teljesülni.
2022 óta nem érkezett nyugdíjprémium
A nyugdíjasok 2022 óta egyetlen évben sem részesültek nyugdíjprémiumban. Ennek oka minden évben az volt, hogy a gazdasági növekedés nem érte el a jogszabályban meghatározott szintet.
A GDP alakulása az elmúlt időszakban:
- 2023-ban 0,8 százalékkal visszaesett a gazdaság teljesítménye,
- 2024-ben 0,7 százalékos növekedést mértek,
- 2025-ben az előzetes adatok szerint 0,4 százalékkal bővült a GDP,
- 2026-ra az elemzők körülbelül 1,8 százalékos, az MNB pedig 2 százalékos növekedést vár.
Ezek az adatok egyaránt azt mutatják, hogy a 3,5 százalékos küszöb elérése jelenleg nem reális.
Nemcsak a nyugdíjprémium került veszélybe
A módosított költségvetés körül azonban nem kizárólag a nyugdíjprémium miatt alakult ki vita. Palóc André, a Fidesz országgyűlési képviselője korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy több, a választások előtt ismertetett kormányzati vállalásnak sincs meg a szükséges fedezete.
A képviselő által kifogásolt tételek között szerepel az iskolakezdési támogatás, a dupla családi pótlék, több adócsökkentés és a korábban bejelentett béremelések egy része is.
A módosított költségvetés alapján:
- a nyugdíjprémiumra korábban elkülönített 24,3 milliárd forintos keret kikerült,
- az iskolakezdési támogatásból a tanköteles gyermekek mintegy kétharmada kimaradhat,
- a dupla családi pótlék nem valósul meg,
- a tervezett adócsökkentések elmaradhatnak,
- egyes beígért béremelések sem teljesülnek,
- miközben a GDP-arányos államadósság 74,6 százalékról akár 77,5 százalékra is emelkedhet.
Az élelmiszer-utalvány és a Nyugdíjas SZÉP-kártya is kérdéses
A nyugdíjasokat érintő további korábbi ígéretek sorsa sem teljesen egyértelmű. Egyelőre az sem tartozik a biztosan megvalósuló őszi intézkedések közé, hogy az idősek megkapják-e a korábban felvetett élelmiszer-utalványt.
Szintén kérdéses, hogy mikor vezetheti be a kormány a korábban bejelentett Nyugdíjas SZÉP-kártyát.
A költségvetés módosítása így nemcsak egy újabb, időseket érintő juttatás elmaradását vetíti fel, hanem szélesebb körű kérdéseket is felvet a korábbi kormányzati vállalások teljesíthetőségével kapcsolatban.
Palóc André szerint a módosított költségvetés inkább a korábban tett ígéretek visszavonását, mint azok végrehajtását mutatja.
A politikus ezt úgy értékelte: „Több adósság, megszegett szavak – ez a be nem tartott ígéretek költségvetése!”