Az Egyesült Államokban már megjelent a kongresszus előtt Mark Zuckerberg, a Facebook vezetője, azonban a brit parlamentet nagyon kerüli. Ez nem is csoda: onnan tényleg kemény kérdéseket szeretnének feltenni neki, és az ezzel foglalkozó bizottság belengette, hogy ha Zuckerberg nem hajlandó önként tanúskodni, akkor akár le is tartóztathatják, ha belép az országba.
A Cambridge Analytica körül kirobbant botrány ügyében, melynek keretein belül a Facebook több tízmillió felhasználó adatait adta ki egy külső vállalatnak, szeretett volna meghallgatást tartani az Egyesült Királyság parlamentje. Az üggyel foglalkozó bizottság rögtön be is kérte Mark Zuckerberg elnök-vezérigazgatót, azonban ő nem reagált a megkeresésre, helyette pedig a vállalat elküldte a technológiai igazgató Mike Schroepfert.
Azt hozzá kell tenni, hogy emellett Zuckerberg az Egyesült Államok kongresszusa előtt tanúskodott, ahol két napon keresztül hosszú órákon át kérdezték a sokszor láthatóan zavart, frusztrált, számos kérdést egyszerűen csak kikerülő cégvezetőt. Mindenesetre az angliai kongresszus neki esett Schroepfernek, azonban a végeredmény szerintük kiábrándító lett, elmondásuk szerint ugyanis nem kapták meg a választ olyan fontos kérdésekre, amire mindenképp szükség lett volna az ügy folytatása érdekében. A vizsgálatot folytató bizottság elnöke, Damian Collins a következőt nyilatkozta a dologgal kapcsolatban:
Ez különösen annak fényében kiábrándító, hogy Amerikában maga Mark Zuckerberg sem tudott kielégítő válaszokat adni számos kérdésre.
Úgyhogy ezt követően Collins egy közel negyven kérdésből álló levelet küldött a Facebook elnök-vezérigazgatójának, amire legkésőbb május 11-ig választ vár, valamint május 24-re beidézték Zuckerberet a parlament elé meghallgatásra. Ezzel párhuzamosan szintén május végén találkozik majd Zuckerberg az Európai Parlament képviselőivel, úgyhogy furcsa lenne, ha nem jelenne meg Angliában is.
Ráadásul valószínűleg kénytelen lesz, ugyanis Collins viszonylag egyértelművé tette, hogy ha magától nem hajlandó tanúskodni, akkor tulajdonképpen kényszeríteni fogják, amikor a legközelebbi alkalommal belép az országba – vagyis tulajdonképpen letartóztatják.
Zuckerberg pedig valószínűleg nem véletlenül tart az Egyesült Királyság országgyűlésétől, ugyanis a neki megküldött levélben is nagyon komoly kérdéseket kapott az Amerikában neki szegezett, többnyire röhejes marhaságok helyett. A britek például választ szeretnének kapni olyan dolgokra, mint:
- Az interneten elérhető weboldalak hány százalékán követi a Facebook a felhasználók adatait?
- Mi a jogi helyzet azzal kapcsolatban, hogy a Facebook tárolja a Facebookot nem is használó felhasználók adatait?
- Tudja-e a cég, hogy mennyi külsős fejlesztő használta és/vagy értékesítette a felhasználók adatait más partnereknek?
- Milyen gyakran kért külső ellenőrzést a vállalat, hogy meggyőződjön róla, hogy a nem megfelelő helyre került adatokat biztosan törölték-e?
- Tudja-e követni a Facebook a felhasználók tevékenységét az interneten az után is, hogy már kijelentkeztek a közösségi oldalról?
- Hogyan lehetne megvédeni a Facebookot használó kiskorúakat?
- Miként tervez jobban alkalmazkodni a Facebook az Európai Uniós jogszabályokhoz?
A közel negyven kérdés majdnem mindegyike igen releváns, és érdemes lenne rájuk választ kapni. Ezzel szemben az Egyesült Államok kongresszusától olyan kérdéseket kapott Zuckerberg, amik sokszor arról tanúskodtak, hogy az illető még az internet általános működését sem nagyon ismeri: Orrin Hatch szenátor például nem nagyon értette, hogy miből keres pénzt a Facebook, mikor a szolgáltatását ingyen adja, mire Zuckerberg csak annyit mondott, hogy „Szenátor úr, nálunk hirdetések futnak”, majd további kérdésre kifejtette, hogy nem kizárt egy jövőbeli fizetős szolgáltatás bevezetése, minden attól függ, hogy a felhasználók mit szeretnének.
De nagyjából szintén a hirdetésekre kapcsolódott rá Bill Nelson szenátor is, aki azt mondta, hogy sokat használja a Facebookot a barátaival való kapcsolattartásra, és egyébként nagyon szeret egy bizonyos fajta csokoládét, amiről szintén sokat beszél például a Messengeren. Ezután pedig (minő meglepetés) az oldal elkezd csokoládéval kapcsolatos hirdetéseket kiadni, mire a szenátor a következő kérdést tette fel: „Mi van, ha én nem szeretném ezeket a hirdetéseket látni?”.
Ezzel együtt néhányan teljesen figyelmen kívül hagyták a problémát, amiről kérdezni kellett volna az elnök-vezérigazgatót. A neves repubiklánus szenátor, Ted Cruz például arról szeretett volna információt kapni, hogy a Facebook miért kivételezik a demokratákkal, és miért akadályozza sorra a konzervatív oldal különböző megjelenéseit.
Felvetette azt is, hogy az Oculus Rift alapítóját (miután a céget megvette a Facebook), Palmer Luckey-t a politikai nézetei miatt rúgták ki. Zuckerberg persze mindent tagadott.
Megint mások igazából azzal sem fáradtak, hogy megpróbálják legalább kicsit megszorongatni a cégvezért, helyette inkább dicsérték őt és a vállalatát. Roy Blunt szenátor például megragadta az alkalmat, hogy bejelentse, a fia mennyire odavan a Facebook tulajdonában álló Instagramért:
A 13 éves fiam, Charlie nagyon szereti az Instagramot, és mindenképp azt akarta, hogy megemlítsem a nevét, ha már találkozom önnel.
Thom Tillis szenátor pedig azzal büszkélkedett, hogy 4900 barátja van a Facebookon, igaz ez már egy némileg letisztított lista, hiszen a gyűlölködőket kitörölte, és inkább a családjára és az igazi barátaira koncentrál. Viszont hozzá tette, hogy: „Büszke felhasználója vagyok a Facebooknak, épp most kaptam egy üzenetet a nővéremtől”.
Forrás: origo