Gaudi-Nagy Tamás szerint Magyar Péter alaptalanul hozta összefüggésbe őt a K. Endre-féle kegyelmi üggyel, ezért büntető- és polgári pereket indít ellene. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy nem ő írta és nem is nyújtotta be a kegyelmi kérelmet, ezt a nyilvánosságra hozott dokumentumok sem támasztják alá.
Gaudi-Nagy Tamás a közösségi oldalán tett közzé egy közleményt, amelyben a K. Endre kegyelmi ügy pénteken, a Köztársasági Elnöki Hivatal által közzétett iratairól, a Budapesti Ügyvédi Kamarának az őt ügyvédi minőségében megvédő, támogató közleményéről és az „alaptalan meghurcolása során Magyar Péter által elkövetett bűncselekmények, személyiségi jogsértések miatt” indítandó büntető- és polgári peres eljárásokról ír.
Az ügyvéd felidézte Magyar Péter május 18-ai, a kormányülést követő sajtótájékoztatóját, amelyben a miniszterelnök a K. Endre kegyelmi ügy kapcsán azt mondta, hogy a kegyelmi kérvényt is nyilvánosságra hozzák, és ebből ki fog derülni, melyik ügyvéd készítette és jegyezte ellen a dokumentumot. Mint ismert, másnap a kormányfő arról számolt be, hogy Gaudi-Nagy Tamás a kegyelmi ügyben érdemi szerepet játszott, a kegyelmi kérelmet készítő ügyvédként jelölte meg.
Sajtótájékoztatót tartott, amelyben a közjogi tisztségével teljesen összeegyeztethetetlen, példátlan módon ügyvédellenes uszítást és hazudozást folytatott
– jegyezte meg a jogvédő, aki már aznap cáfolta az elhangzottakat, valamint a kegyelmi ügyben kifejtett ügyvédi tevékenységének a védői titok őrzési kötelezettség alóli részleges feloldás birtokában ismertethető részét nyilvánosságra hozta.
„Ebben egyértelműsítettem: mint egyéni ügyvéd védőként jártam el a felülvizsgálati eljárásban és más kapcsolódó eljárásokban, a kegyelmi kérelmet nem én írtam, nem én nyújtottam be, semmilyen lobbitevékenységet nem végeztem és semmilyen tisztességtelen, ügyvédi hivatás szabályaival össze nem egyeztethető lépést nem tettem K. Endre ügyében. A döntést pedig végképp nem én hoztam” – hangsúlyozta közleményében az ügyvéd.
A közjogi szerepéből teljesen kiesett, hivatali helyzetével személyes céljaiból visszaélő kormányfő ezután sem állt le erre irányuló felszólításom ellenére. Aznap a legnagyobb közösségi oldali profilján elhelyezett, majd a saját profilomon a közleményemhez fűzött hozzászólásban közölt üzenettel próbált nyomás alá helyezni és ezzel a védői titok megőrzésére vonatkozó ügyvédi kötelezettségem megszegésére rábírni – folytatta Gaudi-Nagy Tamás, majd leszögezte, hogy a sajtóban megjelent „csúsztatások”, valamint a személye ellen irányuló „válogatott gyalázkodások” és „internetes agresszió ellenére” sem szegte meg az ügyvédi hivatásának szabályait.
Gaudi-Nagy Tamás a hangsúlyozta, hogy a május 22-én nyilvánosságra hozott K. Endre kegyelmi ügyére vonatkozó iratok egyike sem tartalmazza a nevét, nem szerepel benne semmilyen rá vonatkozó utalás, egyik sem hivatkozik semmilyen tevékenységére.
„Az 5. sz. irat 4. oldalán a 4. bekezdésében egyértelműen ott szerepel a május 19-i közleményemben foglaltakkal egyezően, hogy K. Endre felesége terjesztette elő a kegyelmi kérelmet. K. Endre kegyelmi ügyi eljárásának történetét a 11. sz. irat foglalja össze, ebben sem szerepelek” – mutatott rá.
A jogvédő tudatta, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara május 21-én közleményben állt ki mellette, amelyben többek között az is hangsúlyozták, hogy a „védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt”. Gaudi-Nagy Tamás közölte, hogy számos ügyvéd kollégája is kifejezte a „meghurcolása” miatti felháborodását, és többen felajánlottá szakmai, emberi segítségüket.
Mindezek alapján egyértelmű, hogy a kényszerítő és besározó szándékkal május 19-én tartott sajtótájékoztatójával, továbbá az azt megelőző, majd azt követő, nekem címzett nyilvános közléseivel Magyar Péter miniszterelnök jogtalan hátrányokozás célzatával, hivatali helyzetével visszaélve teljesen alaptalanul sértette meg jó hírnevemet és követett el sérelmemre több súlyos bűncselekményt: a Btk. 195. §-ába ütköző és aszerint minősülő kényszerítés bűntette, Btk. 219. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő hivatalos személyként elkövetett, személyes adattal visszaélés bűntette, Btk. 305. §-ába ütköző és a c) pont szerint minősülő hivatali visszaélés bűntette) – jelezte az ügyvéd, majd hozzátette: hogy mindezért kemény büntetőjogi és polgári jogi elégtételt fogok venni rajta rövidesen, a megfelelő eljárások megindításával.
Gaudi-Nagy Tamás a közleménye végén jelezte, hogy ennek érdekében felvette a kapcsolatot a vele szolidáris Schiffer Andrással.