A tudományos élet egyik legnagyobb koponyája itt hagyott minket, de előtte még számtalanszor figyelmeztetett, nem jó felé haladunk. Jövőképei nem túl vidámak, sok vészharangot megkongatott, mégis optimista volt azzal kapcsolatban, hogy az emberiség végül megmenti önmagát.
Átlátta a kozmológia, a kvantumelmélet, a termodinamika és a technológia összefüggéseit, ahogy maga is bevallotta:
„A célom egyszerű. Hogy tökéletesen megértsem az univerzumot, hogy miért olyan, amilyen, és egyáltalán miért létezik.”
Bár humorával és bölcs gondolataival szórakoztató módon hozta közelebb a tudományt az emberekhez, rendszeresen előállt világvége-elméleteivel is, amelyek középpontjában a mesterséges intelligencia, az idegen civilizációk, és maguk az emberek álltak, úgy általában nem sok jót jósolva az emberiség számára.
A brit fizikus napjaink legnagyobb kihívásának az éghajlatváltozást tartotta az utóbbi időben. Szerinte az, hogy Donald Trump kilépett a párizsi klímaegyezményből visszafordíthatatlan következményeket okozhat. Az elnökválasztás után azt mondta a republikánus politikus győzelméről, hogy ez egy csatakiáltás az emberiség számára, hogy dolgozzanak együtt és döntsék le a falakat.
A természet megbosszulja magát: Földünk lakhatatlanná válik meggondolatlan cselekedeteink következtében. Mint fogalmazott, a Föld egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy a Vénuszhoz hasonló melegházszerű bolygóvá alakuljon – kétszázötven fokkal és kénsavas esővel.
Arra a kérdésre, lát-e rá reális esélyt, hogy környezetvédelmi problémáinkat kiküszöböljük, Hawking pesszimistán felelt, mondván a Föld napjai meg vannak számlálva.
„Attól tartok, hogy az evolúció beépítette a mohóságot és az agressziót az emberi génállományomba. Nincsenek jelei a konfliktuscsökkenésnek, a militarizált technológia és a tömegpusztító fegyverek fejlődése katasztrofális következményekkel járhat. Az emberiség túlélésére a legnagyobb remény, hogy önálló kolóniákat hozunk létre az űrben.”
Trump csak újabb olajat öntött a tűzre, de Hawking már 2010 óta mondogatta, hogy ha az emberiség életben akar maradni, akkor száz éven belül el kellene hagynunk a bolygót. A globális felmelegedésen át a génmódosított vírusokig rengeteg olyan ember alkotta veszély van, ami végezhet az emberiséggel – nem beszélve az újonnan megjelenő kockázatokról, például a mesterséges intelligenciáról.
Szerinte egyre valószínűbb egy olyan katasztrófa (mint például aszteroida-becsapódás) vagy járvány, ami elsöpri a földi létet, de nagyon tartott a túlnépesedéstől is.
Ezért Hawking amondó volt, irány az űr, új életteret kell keresni. Nem hitte, hogy a következő 1000 évet ezen a bolygón élnénk le, pedig ez egy csodás hely volt az életre.
Annak ellenére, hogy egy világméretű katasztrófa esélye a Földön jelen állapotainkban általában kicsi, idővel ezek a valószínűségek összeadódnak, és a következő ezer vagy tízezer évben szinte biztosság válik a katasztrófa.
Hawking figyelmeztetett, hogy nem fogjuk tudni megállítani vagy visszafordítani a fejlődést, ezért tisztában kell lennünk a veszélyeivel és kezelni kell őket. Optimista volt, szerinte képesek leszünk rá.
A professzor arra is figyelmeztetett, hogy szerinte annyira nem szerencsés felhívni magunkra a figyelmet a világűrben, főleg nem olyan idegen civilizációk számára, amelyek technológiailag fejlettebbek nálunk. Ha egy nálunk intelligensebb fajjal akadnánk össze, szükségszerűen úgy járnánk, mint az amerikai őslakosok, miután Kolumbusz felfedezte a kontinensüket. Jó esetben.Mert az is előfordulhat, hogy az idegenek szemében olyanok lennénk, mint a baktériumok, ezért pillanatok alatt kiirtanának minket.
Forrás: 24.hu