Jövőre jelentős, az emberek és a cégek működését alapjaiban érintő szabályozásváltozások várhatók az Európai Unióban, ami a magyarokat is érinti. Számos új uniós rendelet és irányelv lép hatályba vagy új szakaszba, amelyek érintik a klímavédelmet, a digitális szektort, a fogyasztóvédelmet és a vállalatok átláthatóságát. Nem csupán január 1-jével indulnak új előírások, hanem az év közben is életbe lépnek fontos kötelezettségek, melyekre érdemes időben felkészülni.
Néhány területen a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek miatt az EU döntéshozói elhalasztották egyes tervezett intézkedések hatálybalépését. Így 2026-ban több olyan kötelezettség is csak később indul, amely eredetileg már ebben az évben életbe lépett volna. Az alábbiakban áttekintjük a legfontosabb új szabályokat és halasztásokat, közérthetően, rövid mondatokban összefoglalva.
Végre nem kell szégyelnünk, titkolnunk, hogy a kávészüneti pletykálkodásokból tudjuk meg a munkahelyünkön, hogy melyik új kollégánk mennyit keres, ugyanis életbe lép az egyenlő díjazást célzó bérátláthatósági irányelv. Ezt 2026 júniusáig minden tagállamnak át kell ültetnie.
Kötelező lesz az álláshirdetésekben feltüntetni a fizetési sávot, tilos lesz az előző bérre rákérdezni, és a dolgozók szabadon megoszthatják egymással a fizetésüket.
A munkáltatóknak figyelniük kell a nemek közötti bérkülönbséget, és ha az meghaladja az 5 százalékot, intézkedniük kell annak csökkentésére. Bérdiszkriminációs panasz esetén a bizonyítás terhe a munkaadóra hárul.Mint az a fentiekből is látszik, a közhiedelemmel ellentétben ez nem azt jelenti, hogy a cégeknek kommunikálniuk is kell, hogy melyik munkavállaló pontosan mennyit keres, hanem– a dolgozók nem korlátozhatók abban, hogy erről egymással egyeztessenek. Valamint fontos elem a már említett, új pozíciók meghirdetésére vonatkozó bérsávmeghatározási kötelezettség.A munkavállalókat kevésbé érinti, de a cégek számára fontos változás lesz, hogy 2026-tól a legnagyobb uniós vállalatoknak már kötelező részletes fenntarthatósági jelentést közzétenniük.
A kisebb vállalatokra vonatkozó kötelezettségeket viszont idén októberben későbbre halasztotta az Európai Bizottság, így ezek csak 2027–2028-ban csatlakoznak a rendszerhez. A cél az egységes, összehasonlítható vállalati átláthatóság megteremtése.
Ezenkívül csak címszavakban:
-
Termékcsomagolások változása és kötelező akkumulátor-újrahasznosítás is jön
-
A digitális szabályozás, ami Washington haragjával fenyeget
-
Fogyasztóvédelem: javítás, zöld állítások és termékfelelősség
-
Klímavédelem: CBAM és erdőirtás elleni rendelet
Portfolio.hu, a teljes cikk ITT érthető el