Nem úgy, mint a nagyjából 17 ezer lakosú Pest megyei Dabason, ahol a végóráiban többes jelöléssel kísérletező állampárt időszakát idézi az önkormányzati választás mezőnye. A polgármesteri címért egyedül a fideszes Kőszegi Zoltán száll ringbe, a nyolc egyéni képviselői helyért pedig összesen tizennégyen. A Fidesz mind a nyolc választókerületben állított jelöltet, két körzetben egyedüliként, hatban pedig a KDNP lesz az ellenfél, így mindkét pártnak lesz kompenzációs listája is. Ellenzéki vagy független induló egy sincs, azoknak a szerencsés dabasiaknak tehát, akik olyan körzetben élnek, ahol rögtön két képviselőjelölt is indul, azt kell mérlegelniük, hogy helyben Orbán Viktor vagy Semjén Zsolt pártja szolgált rá jobban a bizalomra, ami Budapestről eldönthetetlenül fogós kérdésnek látszik. A Dabast 1998 óta vezető Kőszegi Zoltán egyszer, 2010-ben egyébként már megtapasztalta, hogy milyen kihívó nélkül nyerni, öt éve aztán megint volt versenytársa, akkor a szavazatok 80 százalékát söpörte be.
Nem Dabas azonban a legnépesebb magyar város, ahol kizárólag fideszes polgármesterjelölt indul, hanem a közeli Monor, ahol több mint 18 ezren élnek, majdnem 15 ezren szavazhatnak is, igaz, választási lehetőségük arra korlátozódik, hogy a fideszes Darázsi Kálmánt támogatják, vagy érvénytelenül voksolnak. Darázsi a füredi és a dabasi kollégájával szemben nem irányítja ciklusok óta a települést, eddig alpolgármester volt párttársa, Zsombok László mellett, most viszont szó szerint az ölébe hullik a polgármesteri cím. A képviselői helyekért viszont a demokráciákat idéző versengés bontakozik ki, a fideszesek mellett mind a nyolc körzetben indul a Monori Lokálpatrióta Egylet és a településen az ellenzéket egyedül reprezentáló Demokratikus Koalíció. Csak remélni lehet, hogy ez a szabadosság nem akadályozza majd a település fejlődését, amit az Orbán-kormány önkormányzati államtitkáraként dolgozó Pogácsás Tibor alapozott meg polgármesterként.
A tárgyalt városok közül egyedül Hajdúnánáson lett kisebb botrány abból, hogy az ellenzék nem állított ellenjelöltet a fideszes polgármesterrel, a korábban országgyűlési képviselőként dolgozó Szólláth Tibor Zoltánnal szemben. A döntés annyiban meglepő, hogy Szólláth 2006-ban kikapott az MSZP által támogatott riválisától (az őszödi beszéd utáni hangulatban ez nem volt gyakori jelenség), és a 2014-es választáson sem szerezte meg a szavazatok felét, Noha így is nagy különbséggel győzött, közel sem akkorával, mint azt Balatonfüreden vagy Dabason láttuk. Mivel öt éve a hajdúnánásiak többsége a másik három jelölt valamelyikére voksolt, talán ezúttal is lehetett volna értelme a versengésnek, azonban ezt a helyi ellenzék másképp gondolta, a DK-MSZP-Jobbik-Momentum-LMP összefogás minden körzetben rajthoz áll ugyan, de a polgármesteri címről lemondott. Erre Bódi Judit képviselőjelölt, az MSZP megyei elnöke szolgált magyarázattal:
Ismerjük Hajdúnánás önkormányzatának gazdasági helyzetét, és tudjuk, hogy azok az európai uniós források és fejlesztések, amelyek előttünk állnak, és számunkra is fontos, hogy megvalósuljanak, azok önerőből nem fognak teljesülni. Ehhez kormányzati döntésre, kormányzati akaratra van szükség. Azt gondoljuk, nem tehetjük ki a várost annak, hogy egy ilyen ellenséges hangulatot váltsunk ki. A keresetlen őszinteség miatt sajtóhírek szerint az MSZP országos vezetése egyébként Bódi lemondását szorgalmazta, noha – mint látjuk – közel sem egyedülálló, hogy az ellenzék meg sem próbálja megszerezni egy település polgármesteri posztját.
Ez a helyzet például Kiskőrösön is, ahol az ellenzéki pártok közül a DK és a Momentum külön-külön méreti meg magát a körzetekben, polgármesterjelöltet viszont egyikük sem nevezett meg. Mentségükre szóljon, hogy az ország összes, 10 ezresnél népesebb települése közül Kiskőrös a leginkább kormánypárti, legalábbis az EP-választás adatai alapján, májusban 68,8 százalékot szerzett a Fidesz, míg a DK 9,4, a Momentum pedig 6,3 százalékot ért el, így talán tényleg túlzott magabiztosság lett volna kihívót állítaniuk a már öt éve is egyedüli jelöltként győző Domonyi László Mihály polgármesterrel szemben. Más kérdés, hogy ha évtizedes távlatban nem indul senki ellene, akkor nagyon nem lehet csodálkozni, ha nem erősödik meg a városban egyik ellenzéki szervezet sem.
Némiképp hasonló a felállás egy másik Bács-Kiskun megyei városban, Tiszakécskén is, csak ott két másik ellenzéki párt, az MSZP és a Jobbik asszisztál a fideszes polgármester újraválasztásához. Noha Tóth Jánosnak nincs riválisa, a Jobbik mind a nyolc, az MSZP pedig hét választókerületben kínál alternatívát a fideszes képviselőjelölttel szemben. A Békés megyei Sarkadon szintén az MSZP számít a helyi ellenzéknek, de a szocialisták csak a körzetek háromnegyedében nyújtanak választási lehetőséget, Mokán István fideszes polgármesterre pedig elméleti veszélyt sem jelentenek.
Szokatlan választás előtt állnak viszont a mezőkövesdiek. Matyóföld Felcsútja az egyik nagy nyertese a nemzeti együttműködésnek, hogy mást ne mondjunk, Tállai András városának taóval bőven kibélelt futballklubja a MOL Fehérvár és az FTC közé ékelődve a második a labdarúgó NB I-ben, ami emberfeletti teljesítmény egy 16 ezres város csapatától. Ilyen eredmények birtokában azon sem lehetne csodálkozni, ha a regnáló fideszes, Fekete Zoltán egyedüli jelölt lenne a polgármesteri posztért, mégis akadt kihívója a pártjától egy szökellésnyire még jobbra található Mi Hazánk Mozgalomból, Jámbor Márk személyében. Bajban így legfeljebb azok lesznek, akik úgy gondolják Mezőkövesden, hogy van baj a Fidesszel, de éppenséggel nem az, hogy nem eléggé jobboldali. Vajon kire szavaz majd a polgármester-választáson az az öt MSZP-s jelölt, aki valamelyik egyéni körzetben indul a városban?
Tittmann János 1994 óta az egykori bányászváros, Dorog polgármestere. Először az MSZP színeiben győzött, négy évvel később viszont (70 százalékos szavazataránnyal) függetlenként, mert más jelöltet talált helyette a szocialista párt, ahová annak kormányra kerülése után Tittmann mégis visszatért. 2002-ben ellenjelölt nélkül lett polgármester, majd a soron következő három választáson is begyűjtötte a voksok kétharmadát. 2014 nyarán viszont kilépett az MSZP-ből, amit azzal indokolt, hogy a szocialisták pártdelegáltakra akarták cserélni azokat a képviselőket, akikekkel húsz éve együtt dolgozik. Az MSZP erre ráindította akkori elnökségi tagját, Winkfein Csabát, aki alig ért el 5 százalékot, de a Fidesz sem szerepelt sokkal jobban, 13 százalékot kapott a jelöltje, ami két kétharmados parlamenti győzelem után fölöttébb szerény eredmény. Mostanra minden párt bele is törődött abba, hogy Dorog polgármestere Tittmann marad, senki nem indul el ellene.
Tragikus okok vezettek ellenben ahhoz, hogy az MSZP kezére kerül a hagyományosan fideszesként ismert Mohács. A város 21 éve szolgáló fideszes polgármestere, Szekó József szeptember végén elhunyt, és mivel az ajánlásgyűjtés addigra véget ért, a kormánypárt nem nevezhetett helyette másik jelöltet, a szavazólapon így csak az MSZP-s Csorbai Ferenc szerepel majd polgármesterjelöltként, akit hiába szólított fel visszalépésre a Fidesz mellett a többi ellenzéki párt is. A helyzetet ugyanis az teszi még szokatlanabbá, hogy a városban a szocialista párt önállóan indul, míg a DK a Jobbikkal és a Momentummal közösen, ők azonban – a biztosnak gondolt kudarc miatt – nem állítottak polgármesterjelöltet, amit mostanra minden bizonnyal megbántak.
Vannak olyan városok is, ahol a Fidesz neve nem látszik majd a polgármesterjelölti szavazólapon, a képlet mégis világos. Százhalombattán a kormánypárt a 2006 óta hivatalban lévő Vezér Mihály (Értünk Százhalombattai Közéleti Egyesület) mögé sorakozott, vele szemben a DK, a Momentum, a Jobbik és egy helyi egyesület állított ellenjelöltet. Hajdúszoboszlón az ellenzéki szimpatizánsoknak egy egykori fideszest kell támogatniuk: Holoda Attila jelenlegi alpolgármester 2010 után az Orbán-kormány energetikáért felelős államtitkára volt, ma viszont már az ellenzéki összefogás indítja, míg a Fidesz a független Czeglédi Gyulát a helyi gyógyfürdő vezetőjét segíti. Említésre méltó még a városok közül Sajószentpéter, ahol öt éve – országosan ritkaságszámba menő módon – meg tudta tartani 2006 óta őrzött polgármesteri székét Faragó Péter az MSZP és a DK színeiben, több mint 20 százalékpontot verve fideszes ellenfelére. Kormánypárti induló idén már nem is lesz a Miskolctól alig néhány kilométernyire fekvő városban, Faragónak ugyanakkor három független jelölttel is szembe kell néznie.
Forrás: 24.hu