Félrevezető eredménylistát tett közzé közösségi oldalán Karácsony Gergely, hiszen a tételek nagy része korántsem könyvelhető el a főpolgármester érdemeként.
„Két hónapja, hogy a budapestiek úgy döntöttek, visszaveszik városukat a hatalomtól” – írja közösségi oldalán Karácsony.
A megfogalmazás különösen annak tükrében érdekes, hogy a főpolgármester a poszt előtt egy nappal állapodott meg Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, hogy lesz Budapesten atlétikai világbajnokság és stadion, és úgy tűnik, mégis épül majd szuperkórház is a fővárosban. Így felmerül a kérdés, kitől és mit vett vissza Karácsony, ha jóformán az összes kampányígéretének az ellenkezőjéről állapodott meg a kormánnyal az elmúlt hetekben.
A bejegyzés szerint, bár csak két hónapja vezeti Budapestet, máris rengeteg fontos lépést tett meg azért, hogy „felszabadítsa” a fővárost. Ezzel a kijelentéssel csak az az egy probléma van, hogy a lista nagy része csúsztatás, vagy nem Karácsony érdeme.
Az első pont például, hogy „ötven-milliárdos forrást szereztünk a budapesti egészségügyi ellátás talpra állításához”. Az igazság ezzel szemben az, hogy a budapesti egészségügy „talpra állítását” a kormány már 2017-ben megkezdte az Egészséges Budapest program elindításával, amelynek az összköltségvetése hétszázmilliárd forint. Ebből a büdzséből kapja meg a budapesti egészségügy azt a bizonyos ötvenmilliárdot, ám ez eddig is a fővárosi ellátás részére volt elkülönítve, annyi történt, hogy Karácsony Gergely nevesítette.
„Leállítottuk a Városliget beépítését és a Római-part tönkretételét”. A Liget-projekt egyelőre nem állt le, Karácsony Gergely önmagában nem is diszponálhat felette, tekintve, hogy az állami beruházás. Jelenleg tárgyalnak a kivitelezés módjáról. Az pedig jó kérdés, hogy érdemes-e egy olyan projekt „leállításán” dolgozni, amelyet a budapestiek hetven százaléka szeretne, az oda épülő kulturális létesítmények tervei pedig sorra nyerik a nemzetközi szakmai elismeréseket. A Római-part tönkretétele alatt a főpolgármester valószínűleg annak a beépítési tilalomnak a meghosszabbítását értette, amit előtte már 2016-ban elrendelt az előző, Tarlós István-féle városvezetés. Szintén eredményként könyveli el magának, hogy „ingyenessé tettük a közösségi közlekedést az álláskeresők számára”. Ez önmagában valóban nevezhető előrelépésnek, ám ha onnan nézzük, hogy a kampányában először a tizennégy év alattiaknak ígérte ugyanezt, a választás után a hét év alatti gyerekekre redukálta a kedvezményt, majd mostanra pedig az álláskeresőkre, akkor már más színezetet kap a dolog. A listán szerepelnek még olyan, a választópolgárok számára teljesen érdektelen tételek, mint az antikorrupciós csomag elfogadása, a klímavészhelyzet kihirdetése vagy a Városháza egyik udvarának megnyitása.
Szintén közösségi oldalán jelentette be Karácsony, hogy a visegrádi négyek fővárosainak vezetőivel tárgyal.
„Ez egy gyönyörű barátság kezdete” – írta. Később bejelentette: január 1-jétől Jávor Benedek fogja vezeti a fővárosi önkormányzat brüsszeli képviseletét.
Forrás: Magyar Hírlap