A Reuters hírügynökség beszámolója szerint Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője fokozott harckészültségbe helyezte az ország fegyveres erőit – erre egy meg nem nevezett magas rangú iráni tisztségviselő hivatkozott -írja a Ria Novosztyi.
Korábban Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke az NBC News televíziónak adott interjúban azzal fenyegetőzött, hogy ha az Egyesült Államok és Irán nem köt megállapodást, akkor példátlan bombázásokra kerülhet sor. Még március elején a Fehér Ház vezetője arról számolt be, hogy levelet küldött Irán legfelsőbb vezetőjének, Ali Hameneinek, amelyben hangsúlyozta: inkább tárgyalásos megoldást, egyezséget szeretne elérni Teheránnal az iráni nukleáris program kérdésében.
A hírügynökség beszámolója szerint:
„Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah fokozott harckészültségbe helyezte az ország fegyveres erőit” – áll a közleményben.
A meg nem nevezett forrás szerint Teherán attól tart, hogy az Egyesült Államokkal kötendő megállapodásra körülbelül két hónap állhat rendelkezésre. Ha a tárgyalások túlságosan elhúzódnak, fennáll a veszélye annak, hogy Izrael saját katonai csapást mérhet Iránra. A tisztviselő véleménye szerint ez egy olyan helyzethez vezethet, amelyben újra életbe léptetnék az Iránnal szembeni összes korábbi nemzetközi szankciót.
A Reuters jelentése szerint Irán figyelmeztetést küldött több országnak – köztük Törökországnak és Iraknak is –, hogy bármilyen támogatás, amelyet ezek az országok egy esetleges amerikai támadáshoz nyújtanak, ellenséges cselekedetnek minősül, és „komoly következményekkel” járhat számukra.
A brit Daily Mail napilap szerdán, izraeli kormányzati forrásokra hivatkozva, arról számolt be, hogy az Egyesült Államok és Izrael közösen készülhet katonai csapásra Irán ellen. A támadás célja az iráni nukleáris program által jelentett – feltételezett – fenyegetés megszüntetése lenne. A lap információi szerint a lehetséges támadás időpontját még nem határozták meg, ugyanakkor a cikkben szerepel a „néhány héten belül” kifejezés is.
A jelentések szerint Donald Trump amerikai elnök határidőt szabott Irán számára a nukleáris kapacitás lebontására, amely feltehetően május második felében jár le.
Február elején Trump rendeletet írt alá, amely Irán ellen a „maximális nyomásgyakorlás” politikáját írja elő, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy ezt az eszközt nem kell túl gyakran alkalmazni. A Fehér Ház ezen kívül újabb szankciócsomagot vezetett be az iráni olajiparral szemben.
Ugyanakkor Trump többször is hangsúlyozta, hogy szívesebben kötne egyezséget Teheránnal, minthogy katonai konfrontációba bonyolódjon vele. Elmondása szerint olyan „ellenőrizhető” békés nukleáris megállapodást szeretne Iránnal, amely lehetővé tenné az ország számára a békés fejlődést és a jólétet.
Az iráni elnök, Maszúd Pezeshkián a közelmúltban hangsúlyozta, hogy Teherán kész párbeszédet folytatni Washingtonnal, de csak egyenrangú félként.
2015-ben az Egyesült Királyság, Németország, Kína, Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország és Irán megállapodást kötöttek az iráni nukleáris programról. A megállapodás lényege az volt, hogy Irán korlátozza nukleáris tevékenységét a szankciók fokozatos feloldásáért cserébe.
Az Egyesült Államok azonban Donald Trump elnöksége alatt, 2018 májusában kilépett a megállapodásból (JCPOA), és visszaállította az Irán elleni szankciókat. Válaszul Irán fokozatosan felmondta a megállapodásban vállalt kötelezettségeit – többek között felhagyott a nukleáris kutatás és az urándúsítás korlátozásával is.
napitéma