Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a hosszú hétvégén ismertette a szakdolgozói bértábla tervét. A rendszerben a végzettség és a szakmai gyakorlat is számítana, így a dolgozók nemcsak az aktuális béremelésből profitálhatnának: a magasabb bérfokozatba lépés is növelhetné a fizetésüket. A tervezett bérrendezés 123 ezer embert érinthet, évi 192 milliárd forintos kerettel.
Európa-szerte egyre nagyobb gondot jelent az egészségügyi munkaerőhiány, a dolgozók túlterheltsége és a kedvezőtlen munkakörülmények is nehezítik a szakemberek megtartását. Az Európai Parlament átfogó uniós stratégiát sürget, Magyarországon azonban már a jövő évre tervezett béremelés részletei is vitát váltottak ki.
A miniszter 15 fokozatról írt
A hétvégén Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter újabb részleteket osztott meg az ápolók bérfejlesztéséről. Ennek a legfontosabb eleme egy hatszor 15 cellás bértábla. Vagyis a tervezett béremelési struktúra hat besorolási csoportból és 15 gyakorlatiidő-fokozatból áll – közölte az egészségügyi miniszter.
Nem egyszeri béremelésben, hanem kiszámíthatóbb előmeneteli rendszerben gondolkodik a kormány az egészségügyi szakdolgozóknál. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a hosszú hétvégén ismertette az új, 6×15 cellás bértábla tervét: a fizetés a szakmai tapasztalattal és a magasabb végzettséggel is emelkedhet. A 2027-re tervezett bérrendezés 123 ezer dolgozót érinthet, évente 192 milliárd forintból fejlesztik a szakdolgozók fizetését, de egyelőre pontos adatok nem ismertek.
A tervezett rendszer hat besorolási csoportból és tizenöt gyakorlatiidő-fokozatból állna.
A miniszter szerint így nemcsak az aktuális béremelés jelenthetne magasabb keresetet, hanem a szakmai tapasztalat megszerzése és az előmenetel is újabb fizetésemelést hozhatna.
A gyakorlati idő alapján jellemzően háromévente lehetne magasabb bérfokozatba lépni. A korábban megszerzett szakmai gyakorlatot is figyelembe vennék, ezért nem mindenkinek kellene három évet várnia a következő előrelépésre: egyes dolgozók már egy év múlva, mások két vagy három év elteltével kerülhetnének magasabb fokozatba.
A magasabb végzettség is számíthatna. Aki továbbtanul, magasabb szakképzettséget szerez, és ennek megfelelő, magasabb besorolású munkakörben helyezkedik el, annak szintén emelkedhetne az alapbére.
Nem csak nálunk van gond
Az egészségügyi rendszerek működését Európa-szerte veszélyezteti a szakemberhiány.
Egy európai parlamenti háttértanulmány előrejelzése szerint 2030-ra több mint négymillió egészségügyi és gondozási dolgozó hiányozhat az Európai Unióban – közölte a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK).
A becslés az orvosok, ápolók, gondozók és más egészségügyi szakemberek körét is érinti. A hiány hátterében a társadalom elöregedése, a krónikus betegségek és a tartós gondozás iránti igény növekedése, valamint a dolgozók kiégése áll.
A munkaerőhiány nem pusztán az egészségügyi intézmények belső problémája: a betegek is megérzik a következményeit. Ha nincs elegendő szakember, hosszabbá válhatnak a várólisták, késhetnek a vizsgálatok és a kezelések, miközben a megmaradó dolgozókra egyre nagyobb teher nehezedik. A szakemberhiány különösen a rosszabb ellátottságú térségekben ronthatja az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
Fontos ugyanakkor, hogy a négymilliós adat egy háttértanulmány hosszabb távú előrejelzése.
Az Európai Parlament szeptember 17-én elfogadott állásfoglalása a jelenlegi uniós egészségügyi munkaerőhiányt mintegy 1,2 millió főre becsüli, és legalább egymillió további szakember bevonását szorgalmazza a 2028–2034-es költségvetési időszakban.
Uniós stratégiát sürget az Európai Parlament
Az Európai Parlament 514 igen szavazattal, 61 nem ellenében és 33 tartózkodás mellett fogadta el az egészségügyi munkaerő válságának kezeléséről szóló állásfoglalást. A képviselők átfogó, hosszú távú uniós stratégiát sürgetnek, amely nemcsak a létszám növelését, hanem a dolgozók megtartását és a munkakörülmények javítását is szolgálná.
A javaslat szerint a bérek és a munkakörülmények érdemi javítása nélkül nehéz lesz új szakembereket bevonni, illetve megakadályozni, hogy a már pályán lévők elhagyják az egészségügyet. A parlament ezért a tisztességes bérezés, a kiszámítható munkaidő-beosztás, a munka és a magánélet egyensúlya, valamint a túlterhelés csökkentése mellett áll ki.
A dokumentum kitér a munkahelyi stressz, az erőszak és a zaklatás elleni védelemre is. Fontosnak tartja a szakmai képzések és a mentorálás erősítését, valamint olyan ösztönzők kialakítását, amelyek a szakembereket a hiánnyal küzdő térségekbe vonzhatják. A tagállamoknak emellett a külföldön megszerzett képesítések elismerésével és a digitális megoldások felelős alkalmazásával is foglalkozniuk kellene.
A munkaerőhiány kezelése nem merülhet ki a létszám növelésében: az egészségügyi rendszereknek azt is el kell érniük, hogy a dolgozók hosszú távon a pályán maradjanak. Az uniós állásfoglalás ugyanakkor önmagában nem jelent kötelező erejű intézkedést, hanem a közös fellépés irányát jelöli ki.
Lényegesen kevesebb ápoló jut a magyar betegekre
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon az ápolók lakosságarányos száma mintegy 35 százalékkal marad el az uniós átlagtól.
Az Európai Bizottság, az OECD és az Európai Egészségügyi Rendszerek és Szakpolitikák Megfigyelőközpontja közös országjelentése szerint 2023-ban ezer lakosra mindössze 5,5 ápoló jutott Magyarországon, szemben a 8,5-es uniós átlaggal.
Az orvosoknál kisebb, de szintén jelentős volt az elmaradás: ezer lakosra 3,6 orvos jutott, miközben az uniós átlag 4,3 volt.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) a 2027-es költségvetésben szereplő béremelés fontos lépés, de a bejelentett keret elmarad attól, amit a szakdolgozók a korábbi ígéretek alapján vártak. Mint ismert a büdzséterveztből az állami egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut jövőre, ebből 192 milliárd forintot szánnak a szakdolgozói bérek rendezésére.
2027-től átlagosan 15 százalékos béremelést kaphatnak az egészségügy nem orvosi munkaköreiben a dolgozók, amely a személyi jövedelemadó változásával együtt egyes szakdolgozóknál akár 17 százalékos nettó keresetnövekedést is jelenthet.
A MESZK kifogásolja, hogy a bérekre szánt 192 milliárd forint nem éri el a korábban várt, 500 milliárd forintos többletkeret felét. A kamara arra is emlékeztetett, hogy korábban még az idei évre várták a béremelést, most azonban az intézkedés 2027-re tolódik. Egyelőre az sem volt világos, hogy pontosan melyik hónaptól lép életbe az emelés, illetve hogyan oszlik majd meg a növekmény az egyes munkakörök és a különböző tapasztalati szintek között.
A kamara azt is sérelmezi, hogy a több mint százezer szakdolgozót képviselő érdekképviselet a korábbi ígéretek ellenére nem kapott meghívást a döntések előkészítéséről szóló egyeztetésekre. A MESZK azt kéri, hogy a szakdolgozói bérekre fordított összeg érje el a korábban ígért arányt, a béremelés még idén valósuljon meg, és a kamara is vehessen részt a részletek kidolgozásában.
Európai összefogásra és a szakdolgozók bevonására lenne szükség
Az európai parlamenti állásfoglalás és a magyarországi bérvita egyaránt arra mutat rá, hogy az egészségügyi munkaerő megtartása nem oldható meg egyetlen intézkedéssel. A bérek rendezése mellett szükség van megfelelő szakdolgozói létszámra, kiszámítható munkaszervezésre, biztonságos munkakörnyezetre, szakmai fejlődési lehetőségekre és a dolgozók érdekképviseletének bevonására is.
A MESZK az európai szakmai együttműködésben is részt vesz. A kamara azt közölte, hogy október 21-én online ülésezett az Európai Ápolási Tanács (ENC) munkacsoportja, amelynek munkájában a magyar szervezet képviseletében Hirdi Henriett is részt vett. A megbeszélés témái között szerepelt az Európai Parlament egészségügyi munkaerő válságáról szóló állásfoglalása és a szakdolgozók helyzetének javítása.
A következő évek egyik meghatározó kérdése az lesz, hogy a megfogalmazott célokból milyen konkrét intézkedések születnek. Az uniós szintű stratégia önmagában nem szünteti meg a hiányt, ahogyan a béremelés sem oldja meg automatikusan az ápolók túlterheltségét.