Izrael minden eddiginél komolyabb nemzetközi visszhangot váltott ki azzal, hogy pénteken nagyszabású légitámadást hajtott végre Irán ellen, amely során nemcsak katonai, hanem polgári célpontokat is találat ért.
A bevetés a Felkelő Oroszlán hadművelet nevet kapta, ami meglehetősen cinikus, ha figyelembe vesszük, hogy akár Bassár el-Aszad volt szír vezetőre is utalhat – Aszad neve ugyanis oroszlánt jelent. A hadművelet célpontjai között szerepelt a natanzi urándúsító, katonai parancsnokságok és vezető iráni tisztviselők otthonai. A világpolitikai reakciók pedig azt mutatják, hogy Izrael agresszív háborús politikáját Donald Trumpon és néhány nyugati vezetőn kívül nem sokan támogatják.
Kína hivatalos álláspontját Lin Jian, a külügyminisztérium szóvivője tolmácsolta:
„Kína rendkívüli aggodalmát fejezi ki az Izrael által Irán ellen végrehajtott támadások miatt, és mélyen aggasztja az ilyen cselekmények súlyos következményeinek lehetősége. Kína ellenzi Irán szuverenitásának, biztonságának és területi integritásának megsértését.”
Peking minden felett „a feszültség enyhítésére alkalmas lépések megtételére” szólított fel, és jelezte, hogy kész „konstruktív szerepet játszani a konfliktus enyhítésében”.
A moszkvai külügyminisztérium éles hangú nyilatkozatban reagált: „Az előzény nélküli katonai támadások egy szuverén ENSZ-tagállam, annak polgárai, alvó békés városai és nukleáris energia-infrastruktúrája ellen kategorikusan elfogadhatatlanok.”
A nyilatkozat szerint a nemzetközi közösség „nem engedheti meg magának, hogy közömbös maradjon ilyen atrocitásokkal szemben, amelyek aláássák a békét és veszélyeztetik a regionális és globális biztonságot”. Moszkva arra is figyelmeztetett, hogy az izraeli akció „aláásta az amerikai és iráni felek közötti közvetett tárgyalásokat”.
A rijádi kormány hivatalos közleménye szerint: „Az izraeli támadások sértik az Iráni Iszlám Köztársaság szuverenitását és biztonságát, valamint nyíltan és súlyosan megsértik a nemzetközi jogot és szokásjogot.”
Szaúd-Arábia szerint a nemzetközi közösségnek és az ENSZ Biztonsági Tanácsának „komoly felelőssége van abban, hogy haladéktalanul megállítsák ezt az agressziót”.
Egyiptom: Az erő alkalmazása nem fog biztonságot hozni
Badr Abdel Aati egyiptomi külügyminiszter kijelentette: „A hatalom illúziói nem fognak biztonságot hozni Izraelnek, és nincs katonai megoldás a térség jelenlegi válságaira.”
Egyiptom „teljes elutasítását fejezi ki az izraeli támadásokkal kapcsolatban”, és hangsúlyozza a feszültség csökkentésének szükségességét. Abdel Aati szerint „világos üzenetet kell küldeni Izrael felé” a támadások megszüntetéséről, és elő kell mozdítani a palesztin államiság elismerését.
Venezuela: Izrael fenyegetést jelent az emberiség békéjére
A caracasi kormány adta ki talán a legkeményebb hangvételű nyilatkozatot: „Ez a gyáva támadás bűnös agresszió, amely kirívó módon sérti a nemzetközi jogot.”
Venezuela „a legszilárdabb szolidaritását” fejezte ki Ali Hámenei legfelsőbb vezető és Maszúd Pezeskián elnök felé, hozzátéve: „Nem lesz béke igazság nélkül, és az igazságszolgáltatásnak Izrael felfegyverzett őrületének megállításával kell kezdődnie.”
A dokumentum szerint Izrael „katonai enklávé, a palesztin nép népirtója és háborús bűnös”.
Katar: „Súlyosan elítéljük az izraeli támadást Irán ellen, amely durva megsértése Irán szuverenitásának és biztonságának.”
Egyesült Arab Emírségek: „A lehető leghatározottabban elítéljük Izrael Irán elleni támadását, és mély aggodalmunkat fejezzük ki annak regionális biztonsági következményei miatt.”
Irán libanoni nagykövete: „Mártírhalált haltak vezetőink. Ha országunk gyenge lenne, nem vált volna ilyen erőssé.”
Az izraeli támadás tehát világszerte felháborodást váltott ki. Még azok az államok is, amelyekkel Izrael diplomáciai kapcsolatai jók voltak (mint az Emírségek vagy Egyiptom), most elítélték a háborús bűnökkel vádolt Netanjahu-kormány lépését, amellyel súlyosan veszélyezteti a békét.