Legalább hétmillió egyesült államokbelit fenyeget az a veszély, hogy utcára – vagy jobb esetben hajléktalanszállóra – kerül, miután szombaton éjfélkor lejárt a koronavírus-járvány miatt tavaly bevezetett szövetségi kilakoltatási tilalom. A járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) még júniusban közölte, hogy nem hosszabbítja meg a szövetségi szintű tilalmat július 31. után, a legfelsőbb bíróság 5:4 arányban meghozott ítélete ezt csak eddig teszi lehetővé. A kongresszusnak volt lehetősége ezt felülírni, de nem tette meg. A moratóriumot tavaly szeptemberben adta ki a CDC, Donald Trump előző amerikai elnök adminisztrációja idején, ugyanis a járvány miatt sokan elvesztették munkájukat. Joe Biden elnök januári hivatalba lépése óta többször meghosszabbították.
A kilakoltatási tilalom ma éjfélkor lejár. Tegnap még lett volna lehetőség meghosszabbítani, de néhány demokrata politikus inkább nyaralni ment – írta szombaton közösségi oldalára Cori Bush demokrata párti kongresszusi képviselő, aki korábban már megtapasztalta, milyen a hajléktalanélet.
A politikus az éjszakát a Capitolium épülete előtt töltötte, hogy tiltakozzon a kilakoltatási moratórium megszűnése ellen. A politikushoz később Elizabeth Warren demokrata szenátor és Jim McGovern demokrata párti képviselő is csatlakozott.
A rendelet azokra az egyedülálló bérlőkre vonatkozott, akiknek az éves jövedelme nem haladja meg a 99 ezer dollárt. Házaspárok esetén pedig azokra, akiknek a közös éves jövedelme nem több, mint 198 ezer dollár. Az AP hírügynökség ismertetése szerint annak, hogy egyelőre nem sikerül megoldani a lakbérfizetéssel elmaradók helyzetét, számos oka van, részben politikai. A washingtoni kongresszus tavaly egy csaknem 47 milliárd dolláros keretet szavazott meg a be nem fizetett lakbérek pótlására, a kifizetés a helyi önkormányzatokon keresztül azonban nagyon lassan folyik. Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint az eddig folyósított 25 milliárd dollárból csak hárommilliárd jutott el a háztartásokig idén júniusig
Noha Biden szerette volna, ha ismét meghosszabbítják a moratóriumot, csütörtökön közölte, hogy nem támadja meg a legfelsőbb bíróság határozatát, miszerint az július 31. után nem hosszabbítható meg. Az AP szerint az elnök attól tartott, hogy a bíróság erre válaszul olyan határozatot hoz, amely széles körben korlátozza a kormány cselekvési lehetőségét az egészségügyi válságokban. Ehelyett a kongresszust szólította fel, hogy gyorsan ismét hosszabbítsa meg a moratóriumot. A Demokrata Párt azonban nem tudott olyan törvényjavaslatot összeállítani, amely többségi támogatást kapott volna, mert még saját soraikban is voltak kétkedők a tervezettel kapcsolatban.
Több demokrata párti képviselő az elnököt okolja a moratórium lejárta miatt, szerintük meg kellett volna támadnia a legfelsőbb bírósági határozatot.
Az AP szerint az ügy jelentős törés az elnök és párttársai között. Több tagállam, például New York saját hatáskörben meghosszabbította a kilakoltatási tilalmat.
Amerikai szakértők szerint már hétfőn megkezdődhetnek a kilakoltatások országszerte, azonban azt, hogy pontosan hány embert érint a moratórium lejárta, egyelőre nem lehet tudni. Hivatalos adatok szerint március végén mintegy 6,4 millió amerikai háztartás volt hátralékban a bérleti díjjal. Július elsején körülbelül 3,6 millió ember vélekedett úgy, hogy a következő két hónapban kilakoltatás várhat rá. Több politikus azonban 7 és 11 millió közé teszi a veszélyben lévők létszámát. A kilakoltatási tilalom meghosszabbítása egyébként a delta variáns terjedése miatt is indokolt lett volna. Júliusban meredeken emelkedni kezdtek a járványügyi mutatók, napról napra egyre több beteget regisztrálnak országszerte. Szombaton több mint 51 ezer új betegről számoltak be az egészségügyi hatóságok, az aktív esetek száma csaknem 5,5 millió. A statisztikai adatok azt mutatják, az amerikai lakosság fele kapta meg ez idáig mindkét adag koronavírus elleni oltását.
Forrás: Magyar Nemzet