Az Egyesült Államokban még soha nem volt ilyen drága a tankolás, de ott nem az orosz-ukrán háború hajtja fel igazán az árakat. Joe Biden elnök levélben jelezte az amerikai finomítóknak, hogy rengeteg többletprofitjuk van, miközben állnak az üzemek, ezt pedig készségesen megadóztatják, ha nem kezdenek el termelni.
Magyarországon az Orbán Viktor vezette kormány május végén jelentette be, hogy július 1-től különadót vet ki az energiaszektor szereplőire, mivel azok profitja jelentősen megnőhetne a magas energiaárak miatt. Az orosz-ukrán háború miatt például az orosz nyersolaj jóval alacsonyabb a Brenténél, miközben a Mol Nyrt. az Ural feldolgázására állt be a finomítóival. A 30-35 dolláros árkülönbözeten nyert marzsot pedig különadóval terheli a kormány.
Az Egyesült Államokban is emelkedtek az üzemanyagárak, de itt nem pusztán arról van szó, hogy az olajárak kilőttek, miután a nyugati országok sorra vezettek be embargót az orosz olajra, ami miatt szűkült a kínálati oldal, de folyamatosan stabil kereslet lenne. Egyrészt az okozza az árak kilövését, hogy az elmúlt években a környezet- és klímavédelmi előírások miatt nagyon kevés befektetés folyt az olajszektorba, ami miatt csökkentek a kitermelési és feldolgozói kapacitások is.
Jelenleg nehéz szétválasztani az általános inflációt a megugró üzemanyagáraktól az Egyesült Államokban, ezért Joe Biden elnök ezek letörésére tehet kísérletet, hogy népszerűségén és a megélhetési körülményeken javítson.
A múlt héten az országos átlagár a benzinnél és dízelnél az USA történetében először emelkedett 5 dollár fölé gallononként (ez nagyjából 500 forintos literenkénti árat), és a nyári autózási szezonra való tekintettel ez csak növekedni fog. A benzin önmagában az infláció mintegy 20 százalékát tette ki májusban, és az üzemanyag gyakorlatilag minden áru szállítási költségében is szerepet játszik, vagyis érthető, ha Biden itt próbál lépni.
Az amerikai elnök azonban most helyesen mutatott rá egy másik tényezőre: a finomítói kapacitás hiányára. Szerdán ezért levelet küldött hét vezető olajfinomítónak, amelyben hangsúlyozta, hogy 2022-ben a profitmarzsuk megháromszorozódott, és rekordmagasra emelkedett, és sürgette őket, hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy az 2020-as szintre – az utolsó olyan évben, amelyről statisztikákkal rendelkezünk – visszahozzák a kitermelést, az USA finomítókapacitásának napi 800 000 hordónyi csökkenését megállítsák. Globálisan a csökkenés közelebb van a napi hárommillió hordóhoz.
A finomítói elméletet könnyű igazolni: egy gallon benzin árát általában meg lehet jósolni az olaj hordójának ára alapján. Ez az összefüggés azonban már nem áll fenn, a benzin ára legalább 61 centtel magasabb gallononként, mint a várakozások. Biden levelében megjegyezte, hogy márciusban, amikor a kőolaj ára utoljára elérte a jelenlegi 120 dolláros hordónkénti árat, a benzin ára 4,25 dollár volt gallononként; most 5 dollár fölött van – írja a Prospect.org.
Ez egy globális jelenség, mivel a finomítók haszonkulcsa idén szinte mindenhol emelkedik. A jelentős finomítói tevékenységgel rendelkező vállalatok, mint a Valero és a Marathon Petroleum, az elmúlt évtized vagy több mint egy évtized legmagasabb haszonkulcsát érik el; maga Biden is megjegyezte egy nemrégiben tartott beszédében, hogy az Exxon „több pénzt keresett, mint Isten” az idén. És a finomítás a második legnagyobb tényező a teljes gázárakban.
A kérdés tehát az, hogy mi csökkentette a finomítókapacitást, és ezáltal a haszonkulcsokat és a gázárakat?
A sokrétű válasz magában foglalja a keresletre vonatkozó pontatlan előrejelzéseket, a szélsőséges időjárási eseményeket, az új kapacitásokba történő beruházás elmaradását, és igen, a háború alatt Oroszországban leállított finomítók. Diana Moss, az Amerikai Trösztellenes Intézet munkatársa szerint azonban a finomítók jelenlegi története a féktelen konszolidációról szól.
A szájhúzáson kívül Biden eszközei korlátozottak. Az egyik módja a bot használatának a váratlan nyereség megadóztatása, esetleg infra-marginalis szinten, hogy ne szigorúan a jövőbeni több pénzszerzésért járjon büntetés.
De a kongresszust rávenni, hogy beleegyezzen, rendkívül nehéz feladat lenne. Viszont az elnök akár különleges rendeletet is hozhatna, hogy különadót vessen ki a megemelkedett finomítói marzsra, amely ugyan csak ideiglenes, de így is ösztönözheti a szereplőket a kitermelés növelésére. Lényegében tehát az Orbán-kormány útjára léphet, mégha a célja a kibocsátás növelése is lenne.
napi.hu