Több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, két év múlva ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk.
Az MTA adatai azt mutatják, a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára. A helyzet a szakgimnáziumokban sokkal rosszabb, mint a gimnáziumokban.
Több tízezer diák mondhat le továbbtanulási terveiről a felvételi szabályok szigorítása miatt – többek között ez is kiderül az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének friss oktatási kiadványából, amely részletes adatokat közöl az egyetemekre-főiskolákra jelentkezők és az elsőévesek nyelvtudásáról. 2016-ban az alap- és osztatlan szakokra, felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők 56 százaléka úgy vágott neki a felvételinek, hogy egy nyelvből sem volt középfokú nyelvvizsgája, a frissen érettségizők körében ez az arány valamivel alacsonyabb, 39 százalék volt.
Az MTA arra is felhívja a figyelmet, hogy a szakgimnáziumokból (vagyis a korábbi szakközépiskolákból) érkező felvételizők közül sokkal kevesebben beszélnek idegen nyelveket, mint a gimnazista végzősök közül, ez pedig nemcsak arra világít rá, hogy a két iskolatípus „nyelvtanítási eredményessége” között nagyok a különbségek, hanem arra is, hogy a felvételi szigor főként a szakképzésben tanulókat érinti majd érzékenyen, várhatóan közülük csúsznak majd le a legtöbben az egyetemi-főiskolai felvételiről a nyelvvizsga hiánya miatt.
A 2016-os felvételin például a végzős, egyetemre vagy főiskolára jelentkezők gimnazistáknak valamivel több mint a fele, 54 százaléka rendelkezett legalább egy középfokú nyelvvizsgával, míg a szakgimnáziumokban érettségizők körében ez az arány mindössze 25 százalékos volt, a végzősök kétharmadának nincs bizonyítványa a nyelvtudásáról – nekik 2020-tól már esélyük sem lenne bekerülni bármelyik egyetemre vagy főiskolára.
A szakgimnazisták egyébként is jelentős hátrányból indulnak az egyetemi-főiskolai felvételin a gimnazistákhoz képest. 2017 óta a szakgimnazisták nem dönthetnek szabadon arról, melyik legyen az ötödik érettségi tárgyuk, a magyar, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett kötelező szakmai érettségit tenniük – akkor is, ha egészen más területen szeretnének továbbtanulni.
Forrás: eduline