A szakértők egy része már nem egyszerűen arra figyelmeztet, hogy az olaj világpiaci ára elérheti a 100 dollár/hordós szintet, ami durva benzin- és gázolajárakhoz vezethet, hanem az e szint feletti ártüskék lehetőségéről beszélnek.
Ha egyszer nem tudnak több olajat kitermelni a világ olajtermelő országai, akkor nem tudnak többet kitermelni – idézte a Business Insider az egyik szakértőt.
Donald Trump ugyanis azt követeli az OPEC tagállamaitól, hogy növeljék az olajkínálatot a világpiacon, miután kormánya azon dolgozik, hogy az iráni kivitel november első napjaitól a nulla szintjére csökkenjen. A garabonciás elnök ezúttal sem mondott le arról a szokásáról, hogy megfenyegessen más országokat – ezúttal az olajkartell tagállamait. Legutóbbi twitterüzenetében elismételte azt a tézisét, miszerint az USA biztonsági garanciájáért, amelyet ezeknek az országoknak nyújt, kérnek is cserébe valamit. Nevezetesen az OPEC használja fel piaci túlsúlyát a kitermelés és ezzel az olajkínálat növelésére, amivel leszoríthatja az árakat. Nem felejtünk! – tette hozzá arra utalva, hogy ha nem teszik, amit kér, akkor ki fog találni valamit, amivel kereszteb tehet nekik.
A szakértők az elmúlt napokban a 100 dollár/hordós olajárral riogatták az elemzéseiket olvasó ügyfeleiket és az érdeklődőket, mivel november első napjaitól lépnek életbe az USA újabb Irán-ellenes szankciói, amelyek célja a perzsa állam elszigetelése. A londoni Brent árfolyama már változás közeledtével hordónként 85 dollárra, négyéves csúcsára kúszott fel.
Ennek hátterében részben az lehet, hogy az iráni export, már a szankciók életbe lépésének közeledtével jobban csökkent, mint várták, annak ellenére, hogy az iszlám köztársaság különösen kedvező árakat ajánl ázsiai vevőinek, amelyek az USA szívózása után is vásárolhatnak tőle olajat.
Azok az európai országok, amelyek az USA-val együtt aláírták az iráni atomalkut, tartani akarják magukat az egyezséghez, mivel Teherán is tartotta adott szavát, azaz visszafogta atomprogramját. Mivel a visszatérő amerikai szankciók pénzügyi eszközökkel büntetnek minden olyan vállalatot, amely iráni partnerekkel üzletel, olyan bartermegoldásokon gondolkodnak, amelyek segítségével megkerülhetnék a korlátozásokat. Washington figyelmét azonban nem kerülte el ez a próbálkozás, ezért megfenyegettek mindenkit, aki ilyesmire gondol, hogy tönkre fogják tenni.
Trump elnök szétnézett a világtérképre, hogy a közelgő időközi kongresszusi választások előtt, hogy találjon néhány országot, amelyek pótolhatnák a napi néhány millió hordós iráni olajkínálat kiesését – derül ki Helima Croft volt CIA-elemző szavaiból, aki jelenleg árupiaci szakértő szavaiból. Sajnálatos módon azonban csalódnia kellett. Ha Venezuela és Angola növelné is kitermelését, gyorsan elnyelhetné azt a líbiai, nigériai és iraki kínálat csökkenése, aminek jó esélye van. Emellett az is kérdés, hogy az oroszok meddig tudják bővíteni a kitermelésüket, ami pedig az OPEC-et illeti, ha egyszer nem tudják növelni a kitermelésüket, akkor nem tudják növelni azt – állapítja meg az elemző. A Trump-adminisztráció megtehetné, hogy az Obama-kormányhoz hasonlóan ideiglenes kivételeket ad a szankciók alól, ám hivatalos források kizárják ezt a lehetőséget.
A Bank of America közgazdászai arra is felhívják a figyelmet, hogy ha beüt a 100 dolláros olajár, az nem csupán a benzin és a gázolaj iránti keresletet fogja mérsékelni, hanem minden egyéb termékét is. Összességében egy picit leborotválhat a világgazdaság 2019-es növekedéséből. Ez nem sok, de nem is magától értetődő, hogy ennek így kell lennie – teszik hozzá. És ami ennél is fontosabb: ha csak egy kicsit is tovább csökken az olajkínálat a feszes piacon, az komoly olajártüskéket eredményezhet. Ez további előre nem látható módon rombolhatja a világpiaci gazdasági környezetet.