A Wall Street Journal elemzése rámutatott, hogy Kína keleti partvidékén nagyszabású infrastruktúra-beruházások zajlanak, amelyek a jövőben a Tajvan elleni invázióhoz is bevethetőek lesznek.
A lap arról számolt be, hogy Peking jelentős építkezésekbe kezdett az ország keleti partvidékén, ebbe beletartoznak a haditengerészeti bázisok is. A műholdfelvételek képei alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az említett létesítmények Kína Tajvan ellen indított katonai inváziójához is nagy segítséget tudnának nyújtani. A „kvázi független” szigetet a nagyhatalom a saját részének tekinti, és ez elmúlt évek harcias retorikája azt is bizonyította, hogy ezért hajlandóak akár katonai hadműveletet is indítani.
Mindez Kína egyetlen katonai tervezési forgatókönyvét támogatja, ami egy tajvani forgatókönyv
– mondta el az építkezésekről Michael Dahm, az amerikai haditengerészet nyugalmazott hírszerző tisztje és a Mitchell Institute for Aerospace Studies vezető munkatársa.
Az egyelőre nem biztos, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök valóban szándékozik-e egy ilyen nagyszabású, költséges és rendkívül nehéz katonai akciót indítani, mivel a sokszoros túlerő ellenére is rendkívül bonyolult lenne mindez. A politikus a héten tartott katonai parádét, amelyen felvonultatta a legmodernebb fegyvereit, ezen szemernyi kétséget sem hagyott, hogy bejelentkezett a világ vezető katonai hatalmának szerepére. Mindez még nem jelenti azt, hogy ténylegesen támadás indul, viszont korábban már elhangzott, hogy a kínai Népi Felszabadítási Hadseregnek (PLA) 2027-re készen kell állnia erre. Amerikai hírszerzési jelentések mindezt nem erősítik meg, viszont elmondják, hogy a távol-keleti ország egyértelműen lépéseket tesz efelé.
Kína a beruházásokat a szigethez legközelebb eső partoktól odébb végzi, ennek oka egyértelműen stratégiai: egy háború esetén a Tajvani-szoros egyértelműen tűzzóna lenne, és a bázison összegyűjtött flotta könnyen megsemmisülhetne.
Éppen ezért némileg távolabb helyezték el, amely már nem biztos, hogy a rakéták hatótávolságán belülre esik. Collin Koh, a szingapúri S. Rajaratnam Nemzetközi Tanulmányok Iskolájának vezető munkatársa úgy fogalmazott, hogy a „létesítmény mérete arra utal, hogy kibővített háborús felhasználásra épült”. Hozzáteszi, hogy ez egy potenciális ugrópont lehet a tajvani „főváros” Tajpej támadására.
A keleti nagyhatalom nem pusztán kikötőket épít, hanem reptereket is, ezeknek a szerepe szintén kulcsfontosságú lehet egy támadás esetén. Fucsien tartományban helikopterbázis épül, innen a sziget délebbi részei érhetőek el. Vélhetően innen a Penghu-szigetek felé indulna csapás először, ennek bevétele lendületet adna a későbbi fő sziget elleni támadáshoz. Más túlméretezett repterek is épülnek a térségben, ezek hivatalosan kereskedelmi célokra készülnek sok kifutópályával, rengeteg üzemanyagtárolóval, ezek remek helyszínül szolgálhatnának egy invázió esetén a légierő számára. Erre az időre vélhetően a polgári repülést felfüggesztenék, hogy kizárólag a PLA használhassa.
Portfolio