Szöulban és a dél-koreai fővároshoz közeli településeken több helyen is újra felütötte a fejét az egyszer már visszaszorított koronavírus-járvány, ezért újra bevezették a korábbi hullámot megállító korlátozások jó részét. De a lazítások első hetei után már más országokból is baljós fertőzésjelentések érkeznek.
A leggyorsabban Szöul egyik elővárosában, Pucshonban terjed a visszatérő/ismét erőre kapó kór. Az új gócpont egy internetes áruház raktára, ahol május 23-a óta száznál is több fertőzöttet regisztráltak.
A kapcsolatelemzés alapján úgy tűnik, a vírust több esetben különféle ruhadarabokkal, illetve védősisakokkal adták át, és nem volt közvetlen fizikai kontaktus a vírushordozók között. És a betegség a cég több más raktárában is megjelent. A Covid-19 járvány az utóbbi egy héten országszerte több mint 250 koreait ért el, és az új fertőzöttek több mint fele Szöul vonzáskörzetében él.
Ezért a metropoliszban és elővárosaiban június 14-ig újra bevezették a korlátozások egy részét, azt remélve, hogy ezzel megakadályozzák a vírus gyors terjedését. Így újra bezártak a múzeumok, a parkok, valamint a bárok és karaoke-központok, és korlátozzák az emberek gyülekezését is: a polgároknak maszkot kell viselniük és biztonságos távolságot kell tartaniuk egymástól. „Mindent megteszünk, hogy feltérképezzük a kapcsolati hálót, és megtaláljuk a további vírushordozókat. Valószínűleg már újra terjed a kór, és ha nem sikerül megállítani a fertőzéseket, akkor az érinteni fogja az iskolákat is, a diákok pedig mégsem térhetnek vissza a tantermekbe” – mondta Park Neung Hu egészségügyi miniszter. A tárcavezető arra utalt, hogy a dél-koreai kormány pár nappal ezelőtt adott engedélyt az oktatási intézmények újranyitására, ezzel megkezdődött a fokozatos visszatérés. A miniszter egyben azt kérte honfitársaitól, hogy mivel több étteremben is megjelent a kór, két hétig kerüljék a vendéglátóhelyeket. A kormány attól tart, hogy a fertőzés új hulláma miatt megakadhat a gazdasági talpra állás folyamata is.
Dél-Koreában viszonylag korán, február közepén jelent meg a Covid-19, és március elejére teljes erejével tombolt a járvány. Április elejére viszont elsimult a hullám – a tömeges tesztelésnek köszönhetően hatékonyan találták meg a fertőzötteket –, és feltűnően alacsony volt a halottak száma: 269 ember vesztette eddig az életét az epidémia miatt.
A betegség újbóli megjelenése Dél-Koreában figyelmeztetés lehet más országoknak is, ahol később jelent meg és csengett le a Covid-19 járvány. Különösen annak fényében, hogy a leginkább érintett európai országokban is megkezdték már az első hullám utáni enyhítéseket, ennek következtében pedig ismét megnőttek az esetszámok. Franciaországban, ahol a jövő héten érkezik a lazítás újabb szakasza, már az első etap után is kialakultak új gócok, esetenként ötvennél is több fertőzöttel. Az új kritikus pontok között iskolák, kórházak és temetkezési vállalkozások vannak, és a hatóságok tesztelni akarják azt a négyszáz focirajongót is, aki Strasbourgban jelen volt egy illegálisan szervezett labdarúgó mérkőzésen. A járványügyi szakemberek szerint az ország napi ezer új fertőzésig van a „biztonságos zónában”, jelenleg pedig naponta 200-400 új vírushordozót találnak.
Németországban – itt április végén kezdték el feloldani a korlátozásokat – ugyancsak nő a vírushordozók száma. Berlinben, ahol május 15-től engedélyezték a vendéglátóhelyek újranyitását, az R-szám – az, hogy egy beteg átlagosan hány embernek adja át a vírust – 0,7-ről néhány nap alatt1,37-re ugrott. Az országban szintén több tucat új góc van – egy vesztfáliai vágóhídon például az ott dolgozó 1200 személyből 270-nél lett pozitív a teszt, egyes bajoroszági településeken pedig a fertőzöttek aránya meghaladja a százezer emberre eső 50 esetet, ami után automatikusan jönnek a korlátozások. Összességében azonban az új esetek száma naponta 400-600 körül van, ami jóval alacsonyabb a március hétezernél.
„Komolyan kell venni a betegséget, egy parti is elég lehet ahhoz, hogy újrainduljon a járvány” – ezt Fernando Simón spanyol egészségügyi miniszter mondta, miután kiderült, hogy egy délkelet-spanyolországi születésnapi bulin megjelent négy fertőzött, és az ott jelenlévő 16 egészséges ember mindegyikének átadta a kórt. Az ibériai országban – itt 7500 volt a napi legtöbb fertőzés – az utóbbi napokban 400-500 új vírushordozót találnak.
Olaszországban is megkezdődött a nyitás, és azt a fertőzések számának megugrása követte. Továbbra is az északi országrész a fenyegetett, Lombardiában, ahol május 4-én kezdődött a lazítás, néhány százról gyorsan ezerre emelkedett a napi új fertőzések száma. Jelenleg Olaszországban naponta 300-600 esetet regisztrálnak.
India is enyhít a március 25-én bevezetett és azóta többször is meghosszabbított kijárási tilalmon, és a szakemberek szerint félő, hogy a kordában tartott, néhány államra kiterjedő járvány elszabadulhat: eddig 150 ezer esetet regisztráltak az 1,2 milliárd ember lakta országban, s most, hogy a hónap végén feloldják a tilalmak többségét, milliók kelnek útra és veszélyeztetik ezáltal az epidémia által eddig megkímélt térségekben élőket.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint minden alkalommal két hetet kellene várnia az országoknak a korlátozások enyhítésének újabb körével – a betegségnek ugyanis 14 nap a maximális lappangási ideje, s ennek kivárásával jobban követhetővé válik az egyes lazítások valós hatása. A WHO is úgy véli egyébként, nagyon nagy a veszélye annak, hogy a koronavírus-járványnak lesz második, vagy akár több hulláma is. A szakemberek szerint az is elképzelhető, hogy a betegség – legalábbis addig, amíg nem lesz rá gyógyszer vagy vakcina – folyamatosan velünk marad.
Ebben az lehet a veszélyes, hogy a vírus folyamatosan mutálódik és megjósolhatatlan, lesz-e olyan változata, amely még könnyebben terjed az emberek között, vagy amelyik a mostaninál is súlyosabb betegséget okozhat. Az egy évszázaddal ezelőtti spanyolnátha figyelmeztetés lehet, hiszen annak éppen a második hulláma volt az, amely a legtöbb embert ölte meg. Annak az influenza-járványnak mintegy ötvenmillióan estek áldozatul.
Forrás: hvg