Az Egyesült Államok 1945. augusztus 6-án Hirosima ellen intézett atomtámadásának 77. évfordulóján Oroszország tokiói nagykövete figyelmeztette a NATO-t, hogy Oroszország megtámadásával atomháborút kockáztatna.
Mihail Galuzin nagykövet a nukleáris leszerelésről Hirosimában szerdán tartott kerekasztal konferencián értésre adta, hogy NATO körökben felmerült Oroszország megtámadásának gondolata, tekintettel arra, hogy Ukrajnában nem tudják feltartóztatni az orosz előrenyomulást, és a szankciókkal sem érik el a kívánt eredményt.
Az ukrajnai orosz különleges katonai műveletnek semmi köze a nukleáris fegyverekhez. Oroszország nem atomfegyverrel akarja demilitarizálni és nácitlanítani Ukrajnát. Atomfegyvert Oroszország csak akkor vetne be, ha atomtámadást intéznének ellene, vagy ha hagyományos fegyverekkel követnének el agressziót az orosz állam ellen.
A nagykövet emlékeztetett arra, hogy a történelemben eddig egyetlen ország, az Egyesült Államok vetett be atomfegyvert mások ellen. A Japán két városára, Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombomba katonai szempontból indokolatlan volt. „Valójában atomfegyver-kísérlettel ért fel” – mondta.
Az atomhatalmak közötti közvetlen összecsapás atomháborúba torkolhat. Ezt el kell kerülni. „De ha a nyugati országok mégis úgy döntenek, hogy próbára teszik elszántságunkat, Oroszország nem fog visszavonulni. Ez nem fenyegetés akar lenni, hanem az elrettentés logikájából fakad” – mondta Oroszország tokiói nagykövete a Hirosima ellen intézett amerikai atomcsapás kapcsán.