Site icon Mai Világ

Látványos önpusztításba kezdett a kínai vezetés

BEIJING - MAY 01: A woman holds a Chinese national flag infront of a giant portrait of Sun Yat-sen, the founder of modern China, erected for the May Day (International Labor Day), at Tiananmen Square on May 1, 2007 in Beijing, China. 50 people were removed after demonstrating against corruption problems. People flock to the capital's tourist attractions during the "Labour Day Golden Week" holiday from May 1 to 7. Labor Day marks the historic struggle and achievements of working people throughout the world. (Photo by Guang Niu/Getty Images)

Hirdetés

A kínai vezetés mintha úgy mozogna, mint a rák: hátrafelé. Az elmúlt időszak centralizáló lépései, a kommunista párt vezető szerepének megerősítése elzárhatja a szabad utat a vállalkozószellemű és szorgalmas kínaiak előtt, miközben nekik volt köszönhető az ország felemelkedése az elmúlt évtizedekben.

Aszerencsétlen befektetők, akik kínai vállalatok részvényeit birtokolják, az elmúlt időszakban egyre inkább azt érezhetik, hogy a kínai állam beleszól a dolgaikba. A pekingi politikusok úgy gondolhatják, hogy rendet kell tenniük, meg oldaniuk a problémákat, amire a legjobb mód, ha több hatalmat összpontosítanak a kezükben. Az emlékezetük azonban történelmi távlatban mintha rövid lenne, megfeledkeznek arról, mi tette Kínát naggyá az elmúlt néhány évtizedben. Az, hogy az ország vezetése levette fojtogató kezét a társadalom torkáról – vezeti fel az állam szerepét eresítő lépések elemzését a Bloombergen Michael Schuman Kína-szakértő.

legújabb gazdasági szabályozási lépések, amelyek összezavarták a piacokat, a Bloomberg cikkírója szerint jellemző megnyilvánulásai Hszi Csin-ping államfő-kommunista pártelnök gazdasági víziójának. A kínai vállalatok kétségtelenül jól járnának, ha jobb szabályozási környezetben működhetnének, ám ahelyett, hogy az adatvédelmet és a képzést erősítenék a kormány lépései, az új szabályok antikapitalista jellegűek. Visszahozzák a múltból ismert homályos fenyegetéseket meghatározott szektorok, vállalatok ellen, mesterséges büntetésekkel fenyegetve őket, ha nem engedelmeskednek a központi akaratnak.

Hszi szemében Kína egyik legfontosabb közellensége a jövedelmi szakadék. Ha ezt nagyvonalúbb jóléti rendszerrel vagy igazságosabb adózással próbálnák orvosolni, az kiszámítható és hasznos lenne a gazdaságnak. Ehelyett azonban a kommunista párt letette a főesküt, hogy kiigazítja az eltúlzott jövedelmeket, ami a frászt hozhatja a jómódúakra. A „rendcsinálás” jele, hogy például Pinduoduo Inc. online kiskereskedő hogy, hogy nem úgy döntött, a tőzsdei bevezetése után szerzett első profitját a vidékfejlesztésre ajánlja ahelyett, hogy saját tevékenységét fejlesztené. A Tencent Holdings Ltd. technológiai cég nemrégiben emelte duplájára, 15 milliárd dollárra szociális támogatási programját.

Ami még jobban aggaszthatja a piaci szabályozás híveit, hogy úgy tűnik, a hivatalos politika célja az állami kontroll erősítése a magánvállalkozások felett. Ennek egyik jele például, hogy a kommunista párt tavaly nyilvánosságra hozott egy állásfoglalást, amely szerint a pártkádereknek iránymutatást kellene adniuk a magánszektornak arra vonatkozóan, hogyan teremtsenek „modern vállalkozásokat kínai karakterrel”.

Hirdetés

Látszólag ebben semmi különös nincs, hiszen a kínai államkapitalizmusban, az államot képviselő kormányé az irányító szerep a gazdaságban, így hivatalnokok mindig belefolynak a döntésekbe. Ugyanakkor az új intézkedések azt mutatják, hogy Hszi szerint a rendszernek ez az eleme, a központi irányítás a kínai gazdasági csoda titka, nem pedig az állam szorításától megszabadult emberek vállalkozókedve és szorgalma.

Legutóbbi beszédeiben nem győzte fényezni a párt vezető szerepét, miközben azok a szavak, hogy vállalkozószellem vagy üzlet még véletlenül sem hagyták el a száját. Arról azonban többször értekezett, hogy a kommunista párt nélkül nem létezne az új Kína, nem valósult volna meg a társadalom újjászületése. Miközben azonban – akárcsak bármelyik politikustársa – a jó híreket hangsúlyozta, megfeledkezik arról, hogy az ország akkor vett lendületet, amikor a kommunista párt helyet adott a szakértelemnek, a vállalkozókedvnek és a szorgalomnak.

E gondolkodás riasztó része, hogy úgy tűnik, visszatér az a mentalitás, miszerint a jó elvtársak mindent jobban tudnak. Amikor ezt volt uralmon, az 1950-es és 1960-as években, az ország elszigeteltségben és szegénységben élt. Hszi persze nem kezdeményezne újra „nagy ugrást”, mint Mao Ce-tung tette gazdasági csődbe taszítva az országot, de politikája nyomán a pártkáderek megint azt hihetik, hogy jobban tudják, mi a teendő, mint a befektetők vagy az üzletemberek.

Ennek a változásnak lehet a jele, hogy egy friss felmérés szerint a végzős diákok 42 százaléka az állami szektorban akar elhelyezkedni. Ez hat százalékponttal nagyobb mint egy évvel korábban. A magánszektort csak 19 százalékuk részesíti előnyben, ami azt jelenti, hogy az ország szellemi elitje a legkevésbé hatékony vállalatokat választja a hatékonyabbakkal, innovatívabbakkal szemben.

Forrás: napi.hu

Hirdetés
Hirdetés
loading...
Exit mobile version