A rendszerváltozás óta nem bírt ennyire erős felhatalmazással vezetés, mint a mostan.
Pár önjelölt kapitány torkaszakadtából követeli ugyan, hogy forduljunk más irányba, azonban krízisek idején az emberek szeretik egy kézben, méghozzá egy már bizonyított kézben tartani a kormánykereket – fejtette ki a Magyar Nemzetnek a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatási igazgatója. Nagy Dániel kérésünkre elemezte Magyarország rendszerváltás utáni kormányainak támogatottságát.
Abban a ritka esetben, amikor külső erők, események nem befolyásolják a kormányok munkáját, támogatottságuk ciklikus. Vagyis a választások után a kampányígéretek betartása miatti rövid emelkedést követően a regnáló hatalom pártja vagy pártjai enyhe népszerűség-csökkenést könyvelhetnek el, míg a választások közeledtével támogatottságuk ismét növekedésnek indul – kezdi elemzését az általános tendenciák bemutatásával Nagy Dániel.
A rendszerváltás utáni első kormánynak, az Antall-kormánynak a szocializmusból megmaradt, berögzült rendszerrel való küzdelmét nehezítette, hogy a politikát mint szakmát kellett elsajátítaniuk a frissen politikussá váló civileknek. A Boross-kormány rövid regnálása után a kommunista utódpárt ismét kormányt alakíthatott, a korábban velük ellenséges SZDSZ-szel együtt kétharmados többséggel. A gazdaság konszolidációját a társadalmi katasztrófának beillő, azóta szitokszóvá vált Bokros-csomaggal próbálták elérni, azonban a kormánykoalíció támogatottsága a megszorításoknak köszönhetően csak részben követte a természetes ciklikusságot, ugyanis az 1998-as választásokat elvesztették. Az MSZP számottevően nem, viszont az egykori ellenségből koalíciós partnerré vált SZDSZ jelentősen meggyengült.
Az első Orbán-kormánynak továbbra is szembe kellett néznie a szocialista hagyatékkal – mutat rá a közvélemény-kutatási igazgató. Támogatottságuk az ingadozások ellenére a ciklus végére jelentősen megnőtt, de ez sem volt elég a választási győzelemhez.
A rendszerváltás utáni első természeti katasztrófával, a 2002-es választások utáni árvízzel az ismét hatalomra jutó szocialista–liberális koalíciónak kellett megküzdenie. Az árvíz kezelése egybefolyt Medgyessy száz napos programjával, így annak a kormány támogatottságára való hatását nehéz megítélni, azonban az anti-Bokros-csomagnak is nevezhető program a balliberális párt támogatottsági szintjét egy rövid ideig növelte.
Nagy Dániel emlékeztet: a Gyurcsány Ferenc által megnyert 2006-os választások után hamar kiderült, hogy a kampány során tett ígéretek, illetve a közzétett államháztartási adatok köszönőviszonyban sem voltak a valósággal. Az őszödi beszéd által bekövetkező politikai katasztrófát egy természeti is megelőzte, méghozzá a 2006. augusztus 20-án, Budapesten végigsöprő vihar. A helyzet hatékony kezelése akár el is oszlathatta volna a kritikák egy részét, ám a gondokat csak tetézte a vihar miatt bekövetkezett káosz és tragédia. Itt már kezdtek megmutatkozni az álságos válságkezelés jelei, amelyeket az őszödi beszéd csak súlyosbított, nem beszélve arról, hogy az egyébként is rossz állapotban lévő államháztartást hidegzuhanyként érte a gazdasági világválság is. A Bajnai-kormány válságkezelése a Bokros-féle megszorításokhoz nyúlt, így a balliberális tábor támogatottsága nemhogy erősödött volna, de a ciklus végére olyan alacsony szintre süllyedt, hogy a Fidesz–KDNP 2010-ben történelmi győzelmet aratott.
A nehézségek a második, harmadik és negyedik Orbán-kormányt sem kímélték, elég csak a 2013-as árvízre, a 2015-ös migrációs válságra, vagy éppen a napjainkban tapasztalható koronavírus-járványra gondolni – sorolja Nagy Dániel. A 2013-as árvíz kezelése során már megmutatkozott a karakán fellépés sikere, de ennél is nagyobb társadalmi-politikai sikerként lehet elkönyvelni a migrációs krízis kezelését.
A koronavírus-járvány megfékezése kapcsán tett eddigi kormányzati intézkedések is támogatottsági rekordokat érnek el – ezt szemlélteti, hogy Magyarországon a kormányfő népszerűsége jelenleg 66 százalékon áll, a kormányzati intézkedések általános támogatottsága pedig még ennél is magasabban, 78 százalékon. Egyes konkrét lépések népszerűsége (veszélyhelyzet bevezetése, határok lezárása, családtámogatások kifizetésének meghosszabbítása) a 90 százalékot is meghaladja. Ilyen magas támogatottsági szintet a rendszerváltás óta nem tapasztalhattunk, amely persze nem váltható aprópénzre a kormánypártok részéről a népszerűségi mutatók tekintetében, az ellenzék számára azonban ez továbbra is megoldhatatlannak tűnő feladványt jelenthet.
A Nézőpont Intézet 2015 óta méri a különböző, társadalomra kiható események hatásait – emlékeztet a közvélemény-kutatási igazgató. Példa nélküli, amit a koronavírus-járvány esetében látunk: a hírről minden megkérdezett értesült valamilyen formában. Még a társadalmat leginkább megmozgató eseményeknél, illetve kormányzati intézkedéseknél (migráció, a vasárnapi boltzár bevezetése majd visszavonása, rezsicsökkentés, nyugdíjprémium) sem tapasztalhattuk ezt. Éppen ezért nagy teher nehezedik a magyar kormányzatra, hogy a globális méretű viharban jó irányba terelje a magyar hajót – mutat rá Nagy Dániel.
Pár önjelölt kapitány torkaszakadtából követeli ugyan, hogy forduljunk más irányba, azonban krízisek idején az emberek szeretik egy kézben, méghozzá egy már bizonyított kézben tartani a kormánykereket. Nehéz helyzetben van tehát a mai magyar ellenzék: adott ugyanis egy ereje teljében lévő kormánykoalíció, amely híresen jól old meg válsághelyzeteket, megtoldva egy népszerű intézkedéseket hozó karakán kiállású miniszterelnökkel, és egy ellenzéki vezető, volt balliberális kormányfő, aki válságkezelésében még jóindulattal sem nevezhető sikeresnek – összegzett Nagy Dániel.
Kincses Krisztina – www.magyarnemzet.hu