Trump legújabb fenyegetőzésének megszületett az eredménye: lezárták azt a 25 kilométeres hidat, amely összeköti Szaúd-Arábiát és Bahreint. Az Egyesült Államok elnökének fenyegetése azonban, hogy lebombázza Irán hídjait és erőműveit, nem marad megtorlás nélkül, hiszen a háborús fél nem tervezi újranyitni a Hormuzi-szorost. – írja a Mandiner.
Az Iránból érkező támadásoktól való félelem miatt határozatlan időre lezárták a Szaúd-Arábiát és Bahreint összekötő kritikus jelentőségű hidat, amiért Donald Trump a Hormuzi-szoros megnyitását bombázással és fenyegetőzéssel érné el. Az X-en közzétett hatósági bejegyzés szerint a Fahd Király hídon áthaladó forgalmat óvintézkedésként felfüggesztették a Szaúd-Arábia keleti tartományát célzó iráni támadások miatt.
A 25 kilométer hosszú híd az egyetlen út, amely összeköti Szaúd-Arábiát és a szigetországot, Bahreint. A hatóságok akkor döntöttek az időszakos lezárása mellett, amikor Trump azzal kezdett fenyegetőzni, hogy lebombázza Irán hídjait és erőműveit, ha az ország kedden nem nyitja meg újra a Hormuzi-szorost. A Perzsa-öböl régiója viseli a legnagyobb terhet Irán megtorló csapásai miatt, mióta az Egyesült Államok és Izrael háborút indított Irán ellen.
A Hormuzi-szoros lezárása és az ebből fakadó globális olajár-emelkedés jelentős pénzügyi nyereséget hozott Iránnak, Ománnak és Szaúd-Arábiának, míg azok az országok, amelyek nem rendelkeznek alternatív szállítási útvonalakkal, milliárdokat veszítettek – írja a Reuters.
A Hormuzi-szoros lezárása felforgatta a közel-keleti olajhatalmak exportjait
A Nemzetközi Energiaügynökség a konfliktust a valaha tapasztalt legnagyobb energiakínálati sokknak nevezte napi több mint 12 millió hordónyi kieséssel, és mintegy 40 energetikai létesítményben esett kár. A Brent olaj ára márciusban 60 százalékkal emelkedett, ami rekord havi növekedést jelent.
Emiatt a világ nagy része inflációval és gazdasági károkkal szembesül az energiaárak emelkedése miatt, a közel-keleti olajtermelők esetében a hatás nagymértékben földrajzi helyzetüktől függ – mutat rá a hírügynökség.
Habár Irán ellenőrzi a szorost, Omán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek csővezetékeken és kikötőkön keresztül meg tudják kerülni. Irak, Kuvait és Katar azonban már nem ilyen szerencsések, mivel nincs alternatív útvonaluk a nemzetközi piacok felé.
Egyes elemzők szerint az amerikai–izraeli háború bizonyos értelemben megerősítette Iránt. „Most, hogy a Hormuzi-szorost lezárták, újra és újra le lehet zárni, ami súlyos fenyegetés a világgazdaságnak” – nyilatkozta Neil Quilliam, a Chatham House szakértője. A Reuters márciusi exportadatokra épülő elemzése szerint Irak és Kuvait becsült olajexport-bevételei éves alapon mintegy háromnegyedével zuhantak, viszont az Egyesült Arab Emírségek esetében 2,6 százalékos csökkenést mértek, mivel az árnövekedés ellensúlyozta az alacsonyabb volumeneket. Ezzel szemben Irán bevételei 37 százalékkal,
Szaúd-Arábia olajbevételei 4,3 százalékkal emelkedtek. A becslések a Kpler hajókövető cég és a JODI adatai alapján készültek, amelyeket az átlagos Brent-árakkal szoroztak fel, és az egy évvel korábbi adatokkal hasonlítottak össze.
MH