„
A helyszín egy ötcsillagos luxusszálloda a Gresham-palotában, amely ománi állami befektetési érdekeltséghez tartozik. Az Oman Investment Authority saját oldalán is budapesti Four Seasons-befektetésként tünteti fel az ingatlant.
Önmagában persze semmi probléma nem lenne azzal, ha egy miniszterelnök időnként egy szállodában tárgyalna.
Csakhogy közben ott van a Karmelita.
Egy magyar állami tulajdonú épület, amelyet kifejezetten a miniszterelnöki és kormányzati működésre alakítottak ki, fogadóhelyiségekkel és komoly állandó biztonsági infrastruktúrával. A Karmelitát korábban a Készenléti Rendőrség külön egysége őrizte, elektronikus beléptetőrendszer és biztonságtechnikai rendszer működött benne, és még a TEK számára is külön zárt helyiségeket alakítottak ki.
Ennek nemcsak reprezentációs, hanem nemzetbiztonsági és információvédelmi jelentősége is van.
Egy kormányzati épületben az állam ellenőrzi, ki lép be, milyen technikai eszközök vannak jelen és milyen biztonsági körülmények között zajlik egy érzékeny tárgyalás. Egy működő luxushotel egészen más környezet: vendégek, alkalmazottak és szolgáltatók sokasága fordul meg benne, a helyszínt pedig nem a magyar állam üzemelteti.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy szállodai tárgyalást ne lehetne megfelelően biztosítani. De ha már rendelkezésre áll egy eleve védett kormányzati tárgyalási helyszín, felmerül a kérdés: miért kell helyette egy luxushotelt használni jelentős többletköltség mellett.
Magyar Péter politikai szimbólumot csinált a Karmelitából: májusban megnyitotta a látogatók előtt, és már áprilisban közölte, hogy nem ott lesz a miniszterelnöki irodája.
Most ennek a politikai döntésnek látszik a furcsa következménye: a magyar állam saját, erre a célra kialakított és védett reprezentációs épülete nem tölti be korábbi funkcióját, miközben Magyarország miniszterelnöke egy ománi állami tulajdonban lévő ötcsillagos luxusszállodában fogadja Európa vezető politikusait.
Ennek már nemcsak gyakorlati, hanem nagyon erős szimbolikus üzenete is van.”
