Magyarország akkor csatlakozik az eurózónához, ha az euró megfelelően fejlett lesz – mondta Matolcsy. A magyar jegybankelnök szerint a közös uniós pénzzel eddig a tagállamok többsége veszített.
75 éves lett a forint – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az ebből az alkalomból rendezett konferencián. Van mit ünnepelni, de egyszer biztosan lesz euró is Magyarországon, hiszen ezt Magyarország vállalta a 2004-es európai uniós csatlakozás idején. Magyarország viszont biztonságos és sikeres körülmények között szeretne csatlakozni az eurózónához úgy, hogy az ne járjon gazdasági visszaeséssel, munkanélküliséggel vagy más áldozatokkal.
Matolcsy elmondott egy történetet is, miért fontos a forint. Tíz éve egy gödöllői konferencián arról beszélt neki egy pénzügyi befektető, hogy 3 ezer milliárd forintnyi eurót készülnek kivonni Magyarországról, ezért döntöttek úgy, hogy a 2012-ben lejáró 5,2 milliárd eurónyi adósságot forint forrásból finanszírozzák. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) végül az akkor nemzetgazdasági miniszterként tevékenykedő Matolcsy nyomására előrukkolt egy vonzó lakossági állampapírcsomaggal, amely sikeresen refinanszírozta az államadósságot. „Ha forint van, minden van” – foglalta össze a történet tanulságát Matolcsy.
75 éve a hiperinflációt megállította a forint, és stabilizálta a gazdaságot, a forint már a születése pillanatában bizonyított. A forint szakmai, pénzügyi projekt volt szembe az euróval, amely politikai, hatalmi vállalkozás. A forint tette lehetővé 2010 után a magyar gazdaságpolitika új sikerképletét, az egyensúly és növekedés képletét – tette hozzá a jegybank elnöke. A forint védte ki a magyarországi politikai rendszer és pénzügyi rendszer elleni 2012-es támadást, amely a különadók és más intézkedések ellen irányult, leminősítésekhez vezetett.
2013-ban a forinttal sikerült szanálni Magyarország pénzügyeit. A forint volt az alapja az EU egyik leghatékonyabb adórendszerének, a magyarországi adópolitikai fordulatnak. Az adórendszer nem biztos, hogy igazságos, de hatékony lehet – hangsúlyozta Matolcsy. A forint tette lehetővé, hogy független lehessen a jegybank, enélkül nem lehetett volna monetáris politikai fordulatot végrehajtani. A forint arra is alkalmas volt, hogy korábban megfékezze az inflációt, és most is a forint lesz alkalmas arra, hogy a monetáris tanács letörje az inflációt.
A covid-járvány hatásainak kivédésében is segített a forint Matolcsy szerint, Magyarországon kisebb volt a gazdasági visszaesés, mint az uniós átlag. A jegybank célzott eszközöket tudott használni a válság kezelésére, például az NHP Hajrá hitelprogramot. A forinttal lehetett 850 ezer új munkahelyet teremteni – mondta Matolcsy, aki szerint erre a fizetőeszközre épülve jöttek létre azok a gazdasági fordulatok, amelyek mindezt lehetővé tették. Magyarország exportvezérelt gazdasági pályán van, amihez rugalmas pénzügypolitikai eszközökre van szükség, ezek középpontjában a forint van.
Az euró 1992-ben született, a Szovjetunióval szembeni fenyegetés volt az egyik oka a létrehozásának. Ugyanebben az évben viszont megszűnt a Szovjetunió. Az eurót jó időben tervezték jó időkre, rossz időkben, például a görög válság, vagy az európai uniós válságok idején rosszul működött. Az eddigi válságok egy részét nem kezelte jól az eurózóna, bár a covid-19 válságot az Európai Központi Bank jól kezeli.
Az euró születési rendellenességei még mindig megvannak – mondta Matolcsy. A maastrichti kritériumok megvoltak már 1992-ben, de sok ország már akkor sem teljesítette, majd egyre gyakrabban fordult elő, hogy egyes kritériumokat az államok nem tudtak teljesíteni. Matolcsy szerint szükség lenne egy Maastricht 2-re, amelyet teljesíteni tudnak az országok.
Az euró egy dollárral szembeni rivalizálásra is született, a harcban viszont az euró veszített, így a csatát nem érdemes folytatni. Kudarcot vallott az a stratégia is, hogy az euró világpénz legyen, ezen menet közben sem tudtak javítani. „A pénzzel nem érdemes játszani, hogy majd később alkalmassá válik arra, hogy teljes értékű globális fizetőeszköz legyen” – mondta Matolcsy. Az euró még nem teljes értékű pénz, sok fejlődési stádium van még előtte. Magyarország csatlakozását akkorra kell időzíteni, amikorra az euró teljesen kifejlődik. Az eurózóna tagjainak a többsége veszített az euróval Németország és Hollandia kivételével.
Márpedig ha a tagállamok többsége veszített az euróval, akkor az eurózóna egésze, sőt egész Európa veszített ezzel a pénzzel. Matolcsy szerint végső soron Németország és Hollandia is veszített az euróval azzal, hogy a partnerei, a piacai meggyengültek az euró bevezetésével. Egyelőre azok nyertek, akik kimaradtak az eurózónából: Dánia, Svédország, az Egyesült Királyság és Csehország jobban teljesítettek, mint a hozzájuk hasonló államok.
Az euró jelenleg ellentétes az európai működés létével, amely a sokszínűségről szól – mondta Matolcsy. Az időzítést az eurózónához jól el kell találni, fejlett, a sokszínűséget, a válságkezelést is engedő eurót kell bevezetni Magyarországon. Az eurózónának is az az érdeke, hogy jó időzítéssel lépjenek be a tagállamok úgy, hogy felkészültek a csatlakozásra. Addig is szeressük, becsüljük meg és őrizzük a forintot! – fejezte be beszédét Matolcsy.
Forrás: napi.hu