A Földön van néhány olyan hely, ami nagy mértékben radioaktív, ide tartoznak az olyan létesítmények, ahol nukleáris dolgokkal kísérleteztek, vagy az olyan helyek, ahol korábban atomrobbanás történt.
Majak, Oroszország
A hidegháború alatt a Szovjetunió elkezdett atomerőműveket építeni, ahol plutóniumot gyárthattak az atombombákhoz. Ekkor húzták fel a majaki erőművet is, ami 1945 és 1958 között lesz kész. Eddig még rendben is lett volna, viszont a radioaktív hulladékot nem a szabályok szerint kezelték, inkább belevezették a közeli Karacsáj-tóba. Ennek a vize még most is olyan mérgező, hogy egy óra alatt képes végezni egy emberrel. Ha ez nem lett volna elég, 1957-ben felrobbant egy tartály a gyárban, emiatt az egész környéket radioaktív por lepte el, becslések szerint 270 ezer ember sérült meg. A legrosszabb még csak ezután következett. 1967-ben brutális szárazság sújtotta a térséget, emiatt a Karacsáj-tó is kezdett kiszáradni. A vízszint körülbelül a felére csökkent, a tó körüli kiszáradt területről pedig a szél felkapta a radioaktív port, és a Majak körüli 2-3000 négyzetmétert ellepte vele. Az elmúlt ötven évben az ott élők kétharmadát érintette sugárbetegség.
Goiania, Brazília
1987 szeptemberében két férfi betört egy elhagyott kórházba, ahonnan fémet loptak. Mint később kiderült, nem egy átlagos vasdarabot vittek haza, hanem egy olyan eszközt, amivel rákot gyógyítottak, és tele volt halálos radioaktív anyaggal. Olyan szépen világított kéken, hogy a tolvajok a barátaikat és a családtagjaikat is áthívták, hogy nézzék meg. Végül egy egész városrészt beszennyeztek, és körülbelül 300 ember betegedett meg. Mára már egészen jól visszaállt minden a rendes kerékvágásba, de a város néhány pontján még lehet mérni a radioaktivitást.
Hanford, Egyesült Államok
Ezt a létesítményt 1943-ban hozták létre, a Manhattan projekt részeként. Ennek a keretein belül készítette az atomfegyvereket az USA, Angliával és Kanadával együtt. Már évtizedek óta nem gyártanak itt semmit, de még mindig Amerika legradioaktívabb helyének számít, ugyanis a hidegháború alatt rengeteg nukleáris hulladékot halmoztak fel itt.
Mayluu-suu, Kirgizisztán
A Szovjetunió ide is betette a lábát, viszont itt nem atombombát gyártottak, hanem alapanyagot, azaz urániumot bányásztak hozzá 1946 és ’67 között. Az ott eltemetett nukleáris hulladék még ma is sugárzik. Egy 2010-es felmérésből az derült ki, hogy az ott élőknek gyenge az immunrendszerük, és a fiatalok körében gyakoriak a rákos megbetegedések, ennek ellenére még ma is 20 ezer ember él ott.
Csernobil, Ukrajna
1986-ban felrobbant a csernobili atomerőmű egyik reaktora. 400-szor annyi radioaktív anyag került ilyenkor a levegőbe, mint a hirosimai atomtámadásnál, ez az anyag pedig szétszóródott Ukrajnában, Fehéroroszországban és Észak-Európában. 116 ezer embert kellett azonnal evakuálni Csernobilból, és a közeli városból, Pripjatyból. Ma már látogatható a környék, de egy kevés sugárzás még mindig mérhető. 2017-ben felhúztak egy búrát az erőműre, ami megakadályozza a további radioaktív sugárzást.
Fukusima, Japán
2011 márciusában egy tengeralatti földrengés cunamit okozott Fukusimában. Ez a cunami elérte az ott lévő atomerőművet, és megsemmisített három reaktort, egyszerre. Fékezhetetlen tüzek keletkeztek, nukleáris felhő jelent meg az erőmű felett, és több ezer liter radioaktív folyadék kezdett el szivárogni. A környékről eltakarították a szennyezéseket, viszont még eltart pár évtizedig, amíg biztonságos lesz megközelíteni a katasztrófa helyszínét.
Forrás: nuus