Az, hogy a terrorizmus az eddig viszonylag biztonságosnak számító osztrák fővárost is elérte, jelzi, hogy a dzsihádista radikalizáció földrajzi kiterjedése nem állt meg, sőt az új területeken is tud műveleti képességeket felmutatni.
Ez azért is aggasztó, mert az eddigi információk alapján a bécsi támadás tűnik a legszervezettebbnek az összes akció közül. Ugyanakkor az ausztriai merénylet azt is mutatja, hogy az események túlléptek a francia-ellenes narratíván, és gyorsan általános Nyugat-ellenes fordulatot vettek.
Hirdetés
A támadássorozat azt is bizonyította, hogy az Iszlám Állam, illetve az al-Káida követőinek nem szükséges nagy áldozatszámmal járó ún. stratégiai terrortámadásokat végrehajtaniuk ahhoz, hogy komoly médiafigyelmet és pszichológiai hatást – értsd: megfélemlítést – érjenek el: a jóval kevésbé szervezett, de egymást követő kisebb akciókkal is jelentős nyomást tudnak gyakorolni.
A merényletek ismét rávilágítottak arra is, hogy az ellenőrizetlen illegális bevándorlás komoly biztonsági kockázatokat hordoz magában, míg a bécsi események a probléma másik oldalára, a sikertelen integráció és az európai radikalizáció veszélyeire hívják fel a figyelmet.
Mindez rámutat arra, hogy az Európai Uniónak és a tagállamoknak még nagyobb energiát kell fektetniük a külső határok védelmébe, és tovább kell javítaniuk az együttműködést a kibocsátó és tranzitországokkal.
Emellett a befogadó társadalmaknak és a bevándorló-közösségeknek az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az integrációra, világossá téve, hogy az egy kétirányú folyamat, amely nem opcionális, hanem minden befogadott személy kötelessége.
Forrás: hirado.hu
Hirdetés
