Akadnak, akik csak az ünnepek táján mennek templomba, mások még akkor sem.
A templomokra azonban nem kizárólag a vallásgyakorlás helyszíneként tekinthetünk. Megadva a kellő tiszteletet a hely szellemének, mint művészettörténeti értéket is érdemes őket megszemlélni.
Olaszországban a Sixtus-kápolna a világ egyik leghíresebbike, mely magában foglalja a reneszánsz festő, Michelangelo (1475-1564) csodálatos, bibliai témákat megjelenítő, mennyezeti freskóját. A festő számos különleges részletet sorakoztat fel, így például a bűnbeesés jelenetében is: Michelangelo Ádámot és Évát nem almafa mellett állva festette le, hanem fügefa mellett. Okkal tett így.
Miért festett fügefát Michelangelo?
Michelangelo döntése nem egyszerű hóbort volt. A művész okkal ábrázolta fügével, nem pedig almával a jelenetet.
Mind almával ismerjük a történetet, ám a Biblia tulajdonképpen nem említi, milyen gyümölcsöt szakított le, kóstolt meg a tudás megszerzése reményében, és adott tovább Ádámnak is Éva. Mindössze azt írja, a gyümölcs megkóstolása után vették észre, hogy meztelenek, és fügefalevelekkel takarták el magukat. Az ókorban a fügefa a nemi élet jelképe volt, így a bűnbeesés ezen elmélet szerint a testi, szexuális érintkezés volt. Ezt jeleníthette meg Michelangelo is a freskón, noha, a gyümölcs maga nem túl jól látszik, csupán a fa ismerhető fel egyértelműen.
Az, hogy a gyümölcs alma lett volna, elsőként latin szerzőknél szerepelt, ami lehet fordítási hiba vagy akár az európai emberek számára a könnyebb érthetőség végett hozott döntés eredménye is. A fordítási hiba valószínűbb, mivel a malum latinul bűnt jelent, a malus pedig almafát, a pomum korai jelentése pedig termés volt, csak utólag szűkült magára az alma termésére, ahogy azt a Magyar Katolikus Lexikon írja szócikkében.
Frrás: femina