Site icon Mai Világ

BOTRÁNY lett belőle! Megszavazták a polgármesterek fizetésének befagyasztását

Egyeztetés nélkül döntöttek a helyi önkormányzat rendszer fontos eleméről.

Kedden rendkívüli ülésen döntött az Országgyűlés a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről, valamint a polgármesterek fizetésének csökkentéséről is. A parlament az előbbi javaslatot 135 igennel, 44 nem ellenében, 6 tartózkodással fogadta el.

László Róbert politikai elemző korábban figyelmeztetett, úgy látja: nagyon sok problémát okozhat Magyar Péter javaslata, amellyel valójában megpróbálnak megszabadulni a jelenlegi polgármestergárdától.

Beszámoltunk róla, hogy június elején rendkívüli sajtótájékoztatót tartott a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ). Egy új önkormányzati rendszer stratégiáját vázolták fel 23 pontban, majd ezt követően egyeztettek Lőrincz Viktória miniszterrel, ám az ezt követő sajtótájékoztatón kiderült, hogy a miniszter ezt az alkalmat csupán bemutatkozó beszélgetésként értékelte.

Gémesi György elmondta, hogy 16 éve nem volt érdemi párbeszéd a kormány és az önkormányzatok között, most ennek újraindítása a céljuk. Összefoglalták az azonnali teendők sorát, amelyeket rögtön meg kell valósítani a hatékony működéshez és a pénzügyi nehézségek túléléséhez. Egy másik javaslatcsomag pedig olyan megosztást javasol a kormány és az önkormányzatok között, amely hosszabb távon is fenntartható

Mégis benyújtották a polgármesterek fizetésének csökkentéséről szóló törvényt és meg is szavazták

Mindezek után – érdemi egyeztetés nélkül – benyújtotta a kormány a polgármesterek fizetésének csökkentéséről szóló törvényjavaslatot. Az Országgyűlés kedden meg is szavazta a törvényt 136 igen, 50 nem ellenében.

Ennek értelmében: a polgármesterek fizetése nem követi tovább automatikusan a béremelkedést, ráadásul a jelenlegi költségtérítési rendszer is megszűnik. Az Mötv. 71. §-a szerint ez alapján a főállású polgármesterek illetménye jelenleg:

Végrehajtó hatalom
  • főpolgármester: 4.004.190 Ft;
  • megyei jogú város, fővárosi kerületi önkormányzat polgármestere: 3.003.143 Ft;
  • vármegyei önkormányzat közgyűlésének elnöke: 2.669.460 Ft;
  • 30 000 fő feletti település polgármestere: 2.335.778 Ft;
  • 10 001–30 000 fő közötti település polgármestere: 2.002.095 Ft;
  • 5001–10 000 fő közötti település polgármestere: 1.668.413 Ft;
  • 2001-5000 fő közötti település polgármestere: 1.501.571 Ft;
  • 1501-2000 fő közötti településpolgármestere: 1.334.730 Ft;
  • 501–1500 fő közötti település polgármestere 1.167.889 Ft;
  • 500 fő alatti település polgármestere: 1.001.048 Ft.

A korábbi szabályok alapján ezek az összegek idén júliusban ismét automatikusan emelkedtek volna a nemzetgazdasági átlagkereset növekedésével. A Szabó Tibor országgyűlési képviselő által benyújtott javaslat szerint a polgármesteri illetmények számítási alapja nem követné tovább évről évre az országos átlagkereset növekedését, vagyis a bérek gyakorlatilag befagynának.

A javaslat így is komoly ellenállást váltott ki az önkormányzati szférában. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége átgondolatlannak nevezte az intézkedést. A szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy a közbeszédben gyakran emlegetett, havi 3–4 millió forintos polgármesteri fizetések valójában csak a településvezetők nagyon szűk körére igazak.

Közlésük szerint a 3197 polgármesterből, főpolgármesterből és vármegyei közgyűlési elnökből mindössze 49 fő – vagyis alig 1,5 százalék – keres legalább havi bruttó 3 millió forintot. Ide tartozik Budapest főpolgármestere, a 25 megyei jogú város polgármestere és a 23 budapesti kerület vezetője.

A kisebb települések vezetői is élesen bírálták a terveket. Süle Tibor, a 267 lakosú Alsóbogát polgármestere arról beszélt, hogy a közösségi médiában a polgármesterek ellen hangolják az embereket, miközben szerinte korábban sem javított a gazdaság helyzetén a bérek csökkentése. Elmondása szerint egy 267 fős település vezetőjeként nettó mintegy 700 ezer forintot visz haza.

Szőlősgyörök polgármestere, Klotz Péter szerint a településvezetők többsége szolgálatként tekint a munkájára, ő pedig a korábbi béremelés jelentős részét is önkormányzati rendezvényekre ajánlotta fel.

Karsai József, Kadarkút polgármestere arra figyelmeztetett, hogy visszás helyzet alakulhat ki, ha egy kisebb város intézményvezetői magasabb fizetést kapnak majd, mint maga a polgármester.

Márki-Zay Péter: nem a polgármestereket kell büntetni

A leghangosabb bírálók között volt Márki-Zay Péter is, aki szerint a javaslat nemcsak a nagyvárosokat, hanem a teljes önkormányzati rendszert hátrányosan érintheti. A polgármester úgy vélte, hogy a településvezetők illetményének befagyasztása nem jelent érdemi költségvetési megtakarítást, ugyanakkor hosszabb távon csökkentheti a polgármesteri tisztség vonzerejét. Álláspontja szerint az önkormányzatokra az elmúlt években egyre több feladat és felelősség hárult, miközben a városvezetőknek gyakran több száz vagy akár több ezer ember mindennapi ügyeiért kell felelniük.

Hirdetés

Márki-Zay Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a javaslat a kisebb települések vezetőit ugyanúgy érinti, mint a nagyvárosok polgármestereit, miközben a munkaterhelés és a felelősség mindenhol jelentős. Szerinte a bérek befagyasztása rossz üzenetet küld azoknak, akik a jövőben közéleti szerepet vállalnának, ezért a tiltakozó önkormányzati vezetőkkel együtt demonstráció szervezését is kilátásba helyezte. Úgy fogalmazott: a vita valójában nem csupán a polgármesterek fizetéséről, hanem az önkormányzati rendszer megbecsüléséről és hosszú távú működőképességéről szól.

A bérek befagyasztása mellett és ellen is számos érv hangzik el. Nemzetközi kutatások szerint a helyi vezetők díjazása nem csupán költségvetési kérdés, hanem összefügghet a korrupciós kockázatokkal, a közbeszerzések minőségével és az önkormányzatok teljesítményével is.

Nyugat-Európában jellemzően magasabb illetményekkel találkozni. Franciaországban a polgármesterek havi bére 646 és 8650 euró között mozog, Hollandiában 6565 és 12 246 euró között, Németországban pedig a nagyvárosok vezetői havi 11–15 ezer eurót is kereshetnek.

A parlament hétfői döntése ezért nemcsak a politikusi bérekről szól, hanem arról is, hogy a jövőben milyen díjazási rendszerben működnek a magyar önkormányzatok, és hosszabb távon mennyire marad vonzó a polgármesteri tisztség.

Exit mobile version