Rengeteg téma felmerült.
Köböl Anita kormányszóvivő azzal kezdte a kormányülésről szóló tájékoztatót, döntöttek az elektromos és elektronikai berendezések, valamint a veszélyes anyagok biztonságára vonatkozó szabályozásról. a tájékoztatón Magyar Péter is részt vesz, aki a képviselői mandátumkorlátozásról is beszélt.
Energetikai módosítások és állambiztonsági javaslat
Erre az uniós irányelvek miatt volt szükség. A módosítás lényege, hogy bizonyos speciális alkatrészekben egyelőre engedélyezve marad az ólom használata, mert ma még nincs olyan alternatíva, ami megfelelő és biztonságos lenne. A mentességek nem korlátlanok. A döntést társadalmi egyeztetésre bocsátják.
Továbbá négy energetikai törvény módosítását kezdeményezi a kormány, amellyel szerintük több mint 800 milliárd forintot hozhatnak haza. A javaslat érinti a szélerőmű-telepítés szabályait, a magassági határ 130 méter helyett 199 méter lesz. A háztartások és a mikrovállalkozások dinamikus árú szerződést köthetnek, ha rendelkeznek okosmérővel. Méltányos, a saját energiatermelést ösztönző energiarendszert alakítanának ki.
Tárgyaltak az ügynökakták feltárásáról, ezzel kapcsolatban új törvényjavaslatot is benyújtottak. Az első közzétételi időpont 2026. október 22. lesz, de a nyilvánosság nem jelent majd válogatás nélküli adatközlést. A törvényjavaslat nem szűkíti le a feltárást az ügynökökre. Történészek, levéltárosok, jogászok vesznek részt az érintett bizottság munkájában.
Terítéken a mandátumkorlátozás
A képviselői mandátumkorlátozással kapcsolatban Magyar Péter azt állította, hogy a társadalmi egyeztetésen a többség egyetértett a javaslattal, sőt még annak szigorítását is szorgalmazta, és csak pár százaléknyian fogalmaztak meg kritikákat, ezért „jelentős változás nem lesz a rendszerben” de nem akarja előrevetíteni a döntést, azt mindenki meglátja majd a benyújtandó javaslatból.
A költségvetésről
A kormány egy olyan törvényjavaslatot is beterjeszt, amelynek értelmében az akkumulátoripari beruházások engedélyezését átlátható és objektív módon fogják intézni, és nem engedik, hogy mindez egyetlen ember kezében, egy miniszterében vagy egy államtitkáréban összpontosuljon.
Emellett a kekvák megszüntetése is szóba került, ezek augusztus 31-én vagy 2027. január 1-jén szűnnek meg. Utóbbiaknál az alapítói jogokat Lannert Judit gyakorolja.
A költségvetés átláthatóságával kapcsolatban Köböl Anita azt mondta, hogy a 2026-os és 2027-es költségvetésben a közpénzek felhasználása átláthatóbb és ellenőrizhetőbb lesz. A benyújtás rendje is megváltozik, október 1. és 31. között nyújthatja be a kormány az Országgyűlésnek a pontosabb adatok okán.
Az iskolakezdési támogatásról
a tájékoztatón bejelentették: amely család rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, aki tartósan fogyatékossággal élő gyermeket, sajátos nevelési igényű gyermeket, a Dobbantó program vagy Műhely Iskolai képzésben részt vevő gyermeket nevel, valamint az egyszülős családok jogosultak lesznek a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatásra. A gyermekvédelmi intézményben és nevelőszülőknél élő, vagy árvaellátásban részesülő gyermekek is jogosultak lesznek a támogatásra.
Az első 50 ezer forintot augusztus 21-ig utalják, a második részletet pedig novemberben, utalvány formájában. Erre még jogszabályt kell alkotniuk, hogy mire használhatják a családok. 2027-re egy még fókuszáltabb rendszert ígért a miniszterelnök.
A venezuelai földrengés után segítséget ajánlott fel a magyar kormány
Magyar Péter a venezuelai földrengésről is beszélt, a kormány azonnal kapcsolatba lépett a venezuelai hatóságokkal, a venezuelai magyar közösség képviselőivel, valamint az illetékes európai uniós szervvel.
Bejelentette: első körben 250 millió forint értékű egészségügyi segélyszállítmányt ajánlottak fel, ami az Európai Unió koordinációs rendszerén keresztül, humanitárius repülőgépen jut el a helyszínre. A venezuelai államnak 100 millió forintot ajánlottak fel a mentéshez.
Caracasban több magyar család otthona megsérült, a caracasi Magyar Ház átmeneti szállást biztosít nekik, a kormány 50 millió forint támogatást nyújt ehhez.
Magyar Péter hangsúlyozta: a jelenlegi információk szerint magyar állampolgár nem vesztette életét a földrengésben, viszont több magyar családot jelentős anyagi kár ért.
A vízellátásról
Magyar Péter a hőségről kifejtette: szinte mindennap megdőlt a melegrekord, a valaha mért abszolút melegrekord is csúcsot döntött. A kormány a hőségriadó teljes időtartamában központi koordináció mellett szervezte a védekezést.
„Több ezer milliárd forint hiányzik a víziközműrendszerből, az Orbán-kormány erre szinte semmit nem költött. Úgy voltak vele, hogy a föld alatt van, nem látszik, akkor nem lehet vele kampányolni. A víz 20–30 százaléka elvész már a hálózatban”
– hangsúlyozta a miniszterelnök. Elsődleges feladatnak az ivóvíz-szolgáltatás fenntartását nevezte. Sok helyen továbbra is szigorú vízkorlátozás van érvényben, megelőzendő a rendszer összeomlását. Magyar Péter arról is beszélt, hogy 596 tűzesethez vonultak ki a tűzoltók.
Azt ígérte, hogy a kormány megindítja a víziközmű-hálózat felújítását, vízmegtartási programot indítanak, bővítik a kapacitásokat, jön az új klímatörvény is. A mezőgazdaság alkalmazkodását külön program támogatja majd.
Tárgyaltak a Velencei Bizottsággal
Az Alaptörvény-módosításról úgy fogalmazott Magyar Péter, hogy Ruff Bálinttal, Orbán Anitával és Görög Mártával fogadták a Velencei Bizottság elnökét, és „fontos és gyümölcsöző” tárgyalást folytattak. A jogállam és a demokrácia visszaállítását, valamint a fékek és egyensúlyok visszaépítését mindannyian fontosnak tartják. A Velencei Bizottság egy tanácsadó szervezet, amellyel ők együttműködésre törekednek, nem úgy, mint az előző kormány, akiknek 27 javaslatot fogalmazott meg a bizottság, ám egyet sem fogadtak meg belőle, hanem ellenségként kezelték a bizottságot.
„Üdvözölték azt, hogy elindítunk egy hosszú távú alkotmányozási folyamatot”
– mondta. Mivel sem az 1990-es rendszerváltáskor, sem 2010–11 környékén nem kérdezték meg az embereket, ezt nem tekintik követendő példának.
A módosításra érkezett javaslatokat értékelték, a végleges javaslatot pedig az Országgyűlés elé terjesztik legkésőbb a jövő héten. Mivel a nagy többség szigorítást kért a mandátumkorlátozás kiterjesztésében más pozíciókra, vagy éppen a 12-ről 8 évre történő visszaszorítását, ezért hiába voltak páran, akik kritizálták, nagy változások már nem nagyon lesznek benne.
Még ebben a módosításban visszanevezik a vármegyéket megyékre, és az ispánokból újra kormánymegbízottak lesznek.
Emellett egy olyan változást is szeretnének az Alkotmánybíróságnál, hogy a kinevezett intézményvezetők mandátuma 6 évben maximalizálódjon a jelenlegi 12 helyett, viszont egyszer majd újraválaszthatók lehetnek, tehát ha valaki „jól végzi a munkáját”, akkor megkapja a 12 évet.
A két postás halála után azonnali vizsgálatot rendeltek el a Postánál
Magyar Péter arról is beszélt, hogy mély megrendüléssel értesültek a két postás haláláról. Azonnali vizsgálatot rendeltek el. Az első vizsgálatok szerint nincs közvetlen összefüggés a hőséggel, de meg kell várni a vizsgálatok lezárultát. A Posta arról adott tájékoztatást, hogy mindent megtett a munkavállalók védelme érdekében többek között hűsítő italokkal és nagyobb szünetekkel.