Angela Merkel német kancellár a gyógyszeripari vállalatok mellé állt abban a vitában, hogy fel kellene-e függeszteni koronavírus-oltásaik szabadalmi védettségét vagy sem. Szerinte a járvány elleni harc eselyeit rontaná, ha a cégek nem jutnának hozzá ahhoz a forráshoz, amit a szabadalmaiknak köszönhetnek.
Anémet kancellár ellenzi az amerikai adminisztráció kezdeményezését arra, hogy a koronavírus-járvány idejére függesszék fel a vírus elleni vakcinák szabadalmi védettségét – adta hírül a Financial Times. Ez azt jelentené, hogy a világ gyógyszergyártó cégei licencdíj fizetése nélkül lemásolhatnák és gyárthatnák az eddig elkészült vakcinákat. Merkel szerint az alkotói jogok érvényesítésének felfüggesztése igen komoly és káros hatással lenne a világ oltásellátására, miközben nem a szabadalmi jogok akadályozzák a szállításokat, hanem a vakcina előállításához szükséges gyártási kapacitások szűkössége.
A szabadalmi jogoknak köszönhetően befolyó licencdíjak, illetve a piaci védettség fontos forrása a gyógyszerfejlesztésben folyó innovációnak, amit nem szabad korlátozni – érvelt a német kancellár. Merkel Joe Biden amerikai elnök legfőbb kereskedelmi tanácsadója, Katherine Tai kezdeményezésére reagált, miszerint az Egyesült Államok kormánya – bár erősen hisz a szellemi jogok védelmében – támogatja a koronavírus-oltások szabadalmi védettségének ideiglenes felfüggesztését.
Az amerikai álláspont szerint globális egészségügyi válság van – azaz rendkívüli körülmények között élünk -, akkor rendkívüli intézkedésekre van szükség a helyzet javítása érdekében. Ezért az USA képviselői aktívan részt vesznek a szabadalmakkal kapcsolatos vitában a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretein belül. Az amerikai kormány ezzel a lépésével kényszerhelyzetbe hozta az EU-t, amely az elmúlt hónapokban ellenezte a szabadalmi védettségek feloldását.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fagyosan fogadta az amerikai álláspontot, s csak annyit mondott, hogy az Európai Unió kész pragmatikusan tárgyalni. Hozzátette azonban, hogy az unió továbbra is elsősorban a vakcinák exportját akadályozó korlátokat akarja lebontani, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy Európa a világ legnagyobb oltásexportőre. Ezzel szemben az USA nagy termelő ugyan, de el is fogyasztja a hazai gyáraiban készült vakcinákat.
Az amerikai javaslat pozitív fogadtatásra talált Vlagyimir Putyin orosz államfőnél, aki azt mondta, hogy Oroszország támogatni fogja a kezdeményezést. A kínai külügyminisztérium nem foglalt állást, csak annyit mondtak, hogy Kína konstruktív résztvevője lesz az ügyről a WTO-ban folyó vitának. Emmanuel Macron francia államfő nyitott az ötletre, ám szerinte sem a szabadalmi védettség vagy az oltások ára jelenti a szűk keresztmetszetet, hanem az, hogy a fejlődő országokban nincsenek az új vakcinagyártási technológiát alkalmazni képes vállalatok.
A gyógyszergyártók és a gyógyszeripar befektetői elutasítják a szabadalmi védettségek akár ideiglenes felfüggesztését. A német BioNTech, amely az amerikai Pfizerrel párban élen jár a koronavírus-oltások szállításában közleményében azt írta, hogy partnerével együtt dolgozik azon, hogy a világ szegény országait is ellássák megfelelő mennyiségű koronavírus-oltással. A cég szerint az mRNA génsebészeti technológiai, amit alkalmaznak mindössze tízéves, így annak átvétele nem egyszerű dolog.
A felfüggesztés elbátorítaná a tőketársaságokat a gyógyszeripari befektetésektől – mondta Matthias Kromayer, az MIG kockázati alap, a BioNTech egyik legkorábbi befektetője. Ha az USA, az EU és a WHO felfüggeszti a szabadalmi védettségeket, azzal lehet, hogy rövid távon nyer valamit, hosszabb távon azonban kárt okoz, mert eltántorítja a befektetőket a hosszú távon megtérülő, kockázatos biotechnológiai befektetésektől.
Forrás: napi.hu