Site icon Mai Világ

Miért Közép- és Kelet-Európát sújtja leginkább a járvány harmadik hulláma?

Illustration shows the Covid unit of the Clinique CHC MontLegia, in Liege, Thursday 29 October 2020. All patients pictured are no longer carrying the virus but are threated in the Covid Zone. Belgium is hit by a second wave with lots of pression on hospitals with increasing numbers of patients hospitalized. BELGA PHOTO BENOIT DOPPAGNE

Hirdetés

Növekvő halálozási adatok, emelkedő esetszámok, egyre többen kórházban és lélegeztető-gépen – a közép- és kelet-európai járványadatok folyamatosan romlanak, olyannyira, hogy lakosságarányosan sehol a világon nem halnak meg ennyien, mint a régióban.

A koronavírus-járvány első hullámát a régió viszonylag jól megúszta. A példás és gyors védekező intézkedéseknek köszönhetően egymillió főre vetítve kevesen haltak meg a térségben. A gazdaság viszony megsínylette a korlátozó intézkedéseket. Ebbe a folyóba nem akartak ismét belelépni a közép- és kelet-európai országok. A harmadik hullám statisztikái viszont nem azt mutatják, hogy ez jó döntés volt. Ráadásul több iparág (vendéglátás, szórakoztatóipar) gyakorlatilag tönkrement az elmúlt időszakban.

Az elmúlt egy hónap adatai vizsgálva a trend egyértelműnek látszik. Az Our World in Data adatai szerint az egymillió főre eső halálozások számában jelenleg öt olyan ország áll a legrosszabbul, melyek mind Közép- vagy Kelet-Európában vannak. Magyarország március 21-én lett első ezen a szomorú listán, megelőzve Csehországot, ahol azóta folyamatosan csökken a halálozások száma és aránya.

A sokáig legrosszabb adatokat felmutató Szlovákiában is kevesebben halnak meg ezekben a napokban lakosságarányosan, mint március első napjaiban.

Lengyelországban viszont folyamatosan nő az áldozatok száma, igaz, nem tapasztalható kiugró emelkedés.

Hirdetés

A grafikon adatait vizsgálva szembetűnő, hogy a nyugati országokban, egymillió főre vetítve mennyivel kevesebben veszítik életüket, mint a közép- és kelet-európai régióban.

A magyar kormány szerint Magyarországon máshogy számolják ezeket az adatokat, ezért ennyire magas a szám. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a március 25-i Kormányinfón arról beszélt, hogy itthon több olyan halálesetet is írnak fel koronavírusos halálnak, amit más európai országokban nem számítanak ebbe bele. Szerinte ha Magyarországon valaki súlyos betegségben szenvedett a koronavírus mellett, és egyébként is meghalt volna, akkor azt is koronavírusos halálként tartják számon.

A rendkívül rossz adatok okaként sok mindent fel lehet sorolni. A koronavírus-járvány harmadik hulláma – elsősorban a brit variáns terjedése miatt – rendkívül agresszíven terjed. Jóval többen szorulnak kórházi kezelésre, mint a korábbi két hullámban, így az egészségügy jóval nagyobb terhelésnek van kitéve. Az orvosok és ápolók lelkiismeretessége miatt a rendszer szinte biztos, hogy nem fog összeomlani, legalábbis látványosan nem, de napi szinten érzékelhető lehet az ellátási színvonal visszaesése.

A járvány regionális terjedésének nem tesz jót az sem, hogy a közép- és kelet-európai emberek általánosságban rosszabb egészségügyi, mentális és fizikai állapotban vannak, mint a nyugat-európaiak. Nemcsak Magyarországon, hanem Szlovákiában és Csehországban is sokan élnek magas vérnyomással, elhízással, vagy más krónikus betegséggel, melyekre a koronavírus rendkívül veszélyes lehet.

Hirdetés

Dr. Daróczy-Gaál Ágnes, a Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke a hvg.hu-nak azt mondta, hogy Magyarországon túl sok az oltásellenes ember, és bőven vannak olyanok is, akik eltitkolják a betegségüket, ezzel pedig veszélybe sodorják magukat és másokat is. Szerinte ezért sem működne Magyarországon az úgynevezett svéd modell, mert ahogy fogalmazott, a társadalom nem elég érett ahhoz, hogy önkorlátozó legyen.

A járvány gyors regionális terjedését okozta az is, hogy az érintett országok későn hozták meg a védekező intézkedéseiket a harmadik hullámban. A cseh kormány például csak február végén döntött arról, hogy a létfontosságú utazásoktól eltekintve senki nem mehet távol az otthonától. Hasonló lépésről számos európai országban határoztak. Magyarországon ilyen szigorú intézkedést egyáltalán nem vezettek be, holott a romló adatok miatt valószínűleg legkésőbb március közepén erre szükség lett volna.

Március 4-én csütörtökön jelentették be a jelenleg is érvényben lévő korlátozó intézkedéseket Magyarországon. Orbán Viktor miniszterelnök másnap írta alá a részletszabályokat, és a Facebookon közzétett videójában azt mondta, hogy „nehéz két hét vár ránk… de ha húsvétkor nyitni akarunk, akkor most zárnunk kell”.

Azóta ehhez hasonlókat többször mondott. Március 14-én a Kossuth Rádióban úgy fogalmazott, hogy az „előttünk álló hét lesz a legnehezebb a járvány kezdete óta”.

Néhány nappal ezelőtt, március 31-én a köztévének adott interjúban szintén azt mondta, hogy „Most egy győzelem kapujában állunk, azt gondolom, hogy lesz még két-három nehéz hetünk, de utána a tamáskodó, bizonytalan hangok egyre inkább elhalkulnak”.

Hirdetés
Hirdetés

Az úgynevezett „nyitási terv” szerint akkor változtatnak a jelenlegi szabályokon, ha meglesz a 2,5 millió beoltott (első oltást megkapott) ember Magyarországon. Erre várhatóan egy héten belül sor kerül.

A legfőbb kérdés, hogy ezt akkor is meglépi-e a kormány, ha a járványgörbe nem laposodik el. A trendeket látva ez szinte biztos, hogy nem fog megtörténni. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a későn és nem túl szigorúan meghozott intézkedések miatt áll most ilyen rosszul a halálozási statisztika.

Forrás: euronews

Hirdetés
loading...
Exit mobile version