A tálib hatalomátvétel után Afganisztánban az Európai Uniónak fokoznia kell a küzdelmet a drog- és embercsempészet ellen. Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell szerint annak ellenére, hogy az országból nem várható nagy számú elvándorlás, mindenképpen oda kell figyelni a terrorizmus veszélyének növekedésére is.
Kiss Benedek József biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában elmondta: egyet kell érteni Josep Borrell-lel. Afganisztánban jelenleg az egyik legnagyobb problémát a belső menekültek száma jelenti, körülbelül 3,5–4 millió emberről van szó.
A másik nagy gond, hogy azokból a lakosokból viszont, akik mégis úgy döntenek, hogy elhagyják a politikai viszályoktól sújtott országot, a környező államok nem kérnek. Európa határaihoz az afgán menekültek fokozatosan érkeznek, hiszen a közép-ázsiai országok blokádja fizikailag megnehezíti, hogy a menekültek elérjék az európai határokat, mindez pedig lelassítja a beáramlási folyamatot. A migráció erősen függ az afganisztáni belpolitikai helyzettől.
Az Európai Unió valószínűleg szintén elzárkózik majd a nagy számú embertömeg befogadásától és úgy véli, hogy helyben kell segíteni az afgán lakosságot, segélyekkel kell megszilárdítani az ottani társadalmi helyzetet. Ehhez nagyban szükséges viszont a hatalomra került tálib kormány emberekhez való hozzáállásának változása is.
Európa potenciális veszélynek minősíti az afgán politikai helyzet miatt erősödő terrorizmust és óvatosságra inti a tagországokat. Az újonnan megalakult tálib kormány tagjai erősen összefüggésbe hozhatók bizonyos terrorcselekményekkel, ebből kifolyólag az előzetes ígéretekkel szemben nem elképzelhetetlen, hogy tárgyalni fognak terrorszervezetekkel.
Európa jövőbeli biztonságpolitikai intézkedései kizárólag a tálib kormány lépései nyomán léphetnek életbe.
Forrás: hirado.hu