Miközben Európa az üzemanyag-jegyrendszer bevezetéséről vitázik, a Perzsa-öbölben dúló háború történelmi energiaválságot okoz, az Egyesült Államokban pedig mélypontra süllyedt a fogyasztói bizalom. Ezzel szemben a Wall Street-i részvénypiacok zavarba ejtő módon továbbra is sorra döntik a történelmi csúcsokat.
Ez 2026 nagy paradoxona.
Egyre többen teszik fel a kérdést, hogy vajon meddig tarthat még ez az ellentmondás – írja részletes cikkében a Financial Times. A számok önmagukért beszélnek. Az S&P 500 index több mint 3 százalékkal áll a február végi, vagyis az iráni háború kezdetekor mért szintje felett. Éves szinten pedig közel 30 százalékos a növekedés. Az európai és a japán tőzsdék nagyobb volatilitást mutatnak, de szintén viszonylag stabilak maradtak. Az Euro Stoxx index ugyan visszaesett februárhoz képest, éves szinten mégis 13 százalékos emelkedést mutat.
Mindez egy olyan környezetben történik, amelyet a Nemzetközi Energiaügynökség „a történelem legnagyobb energiaválságának” nevez.
A részvénypiaci árfolyamok és a fogyasztói hangulat általában együtt mozognak. Most viszont a Wall Street és a hétköznapi Amerika teljesen kettévált. Christopher Wood, a Jefferies befektetési bank globális részvénystratégiai vezetője szerint a legtöbb alapkezelő maga is meglepődik ezen a jelenségen. Számukra is furcsa, hogy a piacok milyen nyugodtan reagálnak a közel-keleti háborús hírekre. Még Donald Trump is bevallotta a CNBC-nek, hogy 20 százalékos esésre és a jelenleginél jóval magasabb olajárakra számított.
A tőzsdei optimizmus mögött két fő magyarázat rajzolódik ki, attól függően, hogy az ember a nyugati parton vagy Washingtonban teszi fel a kérdést. A Szilícium-völgyben a válasz egyértelmű: a technológiai fejlődés, különösen a mesterséges intelligencia forradalma akkora lelkesedést generál, amely elnyomja a geopolitikai aggodalmakat. Bár az MI-boom központi szereplői – mint az OpenAI vagy az Anthropic – még nem tőzsdén jegyzett cégek, a tőzsdei tech-óriások dominanciája vitathatatlan. Az úgynevezett „Csodálatos Hetes” (Apple, Microsoft, Alphabet, Amazon, Tesla, Nvidia, Meta) az S&P 500 index kapitalizációjának nagyjából egyharmadát teszi ki. Ennek köszönhetően a szektorba vetett optimizmus az egész amerikai részvénypiacot felfelé húzza.
Washingtonban viszont egészen másképp látják a helyzetet. Scott Bessent pénzügyminiszter szerint az Egyesült Államok gazdasága nem kitett a Hormuzi-szorosban zajló szállítások akadozásának, mivel bőséges saját fosszilis energiaforrásokkal rendelkezik. Ez hatalmas előny az ázsiai és európai gazdaságokkal szemben, amelyeket jelenleg keményen sújt az energiahiány. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése is ezt támasztja alá: az amerikai gazdaság növekedési előnye a riválisokkal szemben idén és jövőre is fennmarad.
A felügyeleti hatóságok és a jegybankok ugyanakkor óvatosságra intenek. Sarah Breeden, a Bank of England pénzügyi stabilitásért felelős kormányzóhelyettese nyíltan figyelmeztetett a veszélyekre.
A nagy kérdés tehát az, hogy a Szilícium-völgy és a Wall Street optimistáinak, vagy a geopolitikai kockázatokat és az ellátási zavarokat hangsúlyozó pesszimistáknak lesz-e igaza. Emellett az is kérdéses, hogy a jelenlegi részvényárfolyamok a gazdasági valóságot tükrözik-e, vagy csupán a technológiai szektor hatalmas felhajtóerejét látjuk a piacokon.