A koronavírus-járvány kitörése után felreppentek olyan hírek, hogy a dohányzás valamilyen módon védelmet nyújthat a megbetegedés, illetve a súlyosabb szövődmények ellen. A tudomány még most is keresi a válaszokat, de néhány hónap után már rendelkezésre áll elegendő mennyiségű adat az első hipotézisek felállítására. Többek között ezeket ismertették az idei Global Forum on Nicotine konferencián.
Az, hogy a dohányzás növeli a légzőszervi megbetegedések kockázatát, köztudott. Kutatások bizonyítják, hogy az aktív dohányosok ötször nagyobb eséllyel lesznek influenzások, mint nemdohányzó társaik. Az infuenzához hasonló tüneteket mutató betegségeket pedig 34 százalékkal nagyobb eséllyel kapják el – mondta online előadásában Riccardo Polosa professzor, az olaszországi Catania egyetem oktatója.
Az elmúlt hónapokban a kutatókat az a kérdés foglalkoztatta leginkább, hogy mindez igaz-e az új koronavírussal kapcsolatban is. Befolyásolja-e a dohányzás a megbetegedés kockázatát, vagy akár azt, hogy valaki súlyosabb tünetekkel kórházba kerül, vagy, hogy lélegeztetni kell, illetve, hogy a betegségnek halálos kimenetele lesz?
Ricardo Polosa előadásában több kutatást is idézett, amelyet az elmúlt hónapokban a témában végeztek.
Az első ilyen vizsgálatot francia kutatók 661 emberen végezték el, ennek során antitest-szűréssel teszteltek 69 aktív, valamint 592 egyáltalán nem dohányzót. Előbbi csoportban mindössze 5 embernél, vagyis 7,2 százalékuknál mutatták ki a koronavírus-antitest jelenlétét. A nemdohányzóknál ugyanakkor 166 korábban megfertőződött embert találtak, amely 28 százalékos arányt jelent. Viszont a kritikusok szerint a vizsgált halmaz túl kicsi volt és nem szelektált minta volt.
Egy másik, az Oxfordi Egyetem által végzett kutatásba 3802 háziorvost vontak be, akik körében 15,4 százalékos átfertőzöttséget találtak. Az eredmény pedig az lett, hogy a dohányosok átfertőzöttségi aránya mintegy fele volna a nemdohányzókénak. Kiderült az is, hogy a vírust azok is kisebb arányban kapják el, akik már letették a cigarettát.
A legnagyobb – és legkiterjedtebb – kutatást Izraelben készítették, amelybe 114 545 embert vontak be. Körükben 4 537 főnél mutatták ki a koronavírus-ellenanyagot. Az aktív dohányosok 54, a volt dohányosok mintegy 20 százalékkal kisebb arányban kapták el a betegséget, mint a nemdohányzók.
Egy korábbi kutatások adataira támaszkodó, 1790 fős, többek között COPD-s (krónikus hörgőszűkülettel járó tüdőbetegség) és dohányzó ember vizsgálatán nyugvó tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a dohányosok körében annak az esélye, hogy valaki kórházba kerül súlyosabb koronavírus-tünetek miatt, harmada, mint a nemdohányzók körében.
Egy másik, nagyobb – 10 631 ember adatait tartalmazó – vizsgálat arányaiban ugyanezt a megállapítást tette. A nagy mintás kutatások miatt a lehetséges mögöttes okokat is vizsgálni kezdték, mivel általános a légzőszervi megbetegedéseknél inkább kockázatot jelent a dohányzás.
A kutatások arra is kitértek, hogy ha valaki egyszer megkapja a betegséget és kórházba is kerül, akkor milyen eséllyel kell súlyosabb következményekkel számolnia. Ilyen lehet a lélegeztetés szükségessége vagy a halál.
Egy 10 631 fős mintán végzett kutatás arra a megállapításra jutott, hogy ezek a következmények bizony jobban érintik az aktív dohányosokat és azokat is, akik már leszoktak. Ezzel szemben egy másik, 4 011 mintás izraeli kutatás azt találta, hogy nincs összefüggés a dohányzás és a súlyosabb koronavírus-tünetek vagy a halálozás között. Egy nagy brit kutatás ugyanerre jutott, vagyis, hogy nem tudnak egyértelmű kapcsolatot felfedezni.
Az utóbbi kutatások tehát arra a következtetésre jutottak, hogy a dohányzás gátolja mind a fertőzést, mind pedig a súlyosabb tüntetek kialakulását. Azonban ahogy arra Ricardo Polosa is felhívja a figyelmet, a Covid-19-ről rengeteg kutatás jelenik meg, amelyeket rövid idő alatt készítenek, így további vizsgálatokra van szükség a kérdés egyértelmű eldöntésére és a mögöttes okok feltárására.
Hogy a dohányzás, pontosabban a nikotin, miként képest „megvédeni” az emberi szervezetet a koronavírustól, arra Konstantinos Farsalinos, kardiológus, a görög Patrasi Egyetem kutatója adott lehetséges magyarázatokat előadásában.
A nikotin úgy tűnik két módon is beavatkozhat a betegség lefolyásába.
Elsőként azt a hipotézist ismertette, amely az angiotenzin-konvertáló enzim 2 (ACE2) és nikotin kölcsönhatását vizsálta. Ismert, hogy a SARS-CoV-2 fertőzések kialakulásában szerepe van az ACE2-nek, mint receptornak, ugyanis a vírus ezen keresztül képes fertőzni a sejteket. Ez sejtfelszíni fehérjeként a szervezetben eltérő folyamatokban vesz részt, de bizonyos esetekben gyulladáscsökkentő hatása van – ismertette a kutató.
Bár általánosan inkább a gyulladások kialakulásában játszik szerepet, mivel elsődlegesen arról is ismert, hogy oxigéngátló, érösszehúzó-hatású, valamint csökkenti a vesében a víz és a nátrium kiválasztását, ezzel pedig emeli a vérnyomást, így az általánosan elterjedt vérnyomáscsökkentők épp ezt a receptort gátolják. Viszont épp a gyógyszerészetben betöltött szerepe miatt aktívan vizsgált fehérje, vagyis a mechanizmusai is egyre inkább ismertek.
Farsalinos ennek kapcsán említette, hogy 2020 előtt a kutatók úgy tudták, hogy a nikotin leszabályozza az ACE2 enzimeket, azonban néhány friss genetikai vizsgálat ennek az ellenkezőjét mutatta, vagyis, hogy serkenti. Ez persze elősegíti a fertőzést, ami ellentmondásnak tűnik. Csakhogy szerinte a kutatók azt is kiderítették, hogy amikor egy testet megfertőz a koronavírus, akkor az ACE2-koncentráció is drasztikusan lecsökken, így pedig nem képes „megvédeni” a tüdőt a gyulladástól, károsodástól.
A koronavírus következményeit súlyosbítja az úgynevezett citokinvihar, amelyet az immunrendszer túlzott reagálása idéz elő. A citokin a jelzőmolekulák egy fajtája, amely a sejtkommunikációban játszik alapvető szerepet. Az immunválasz szabályozásában és az információközvetítésben van fontos szerepük.
Sok ember nem magába a vírusfertőzésbe, hanem saját kontrollálatlan immunválaszába hal bele.
A második hipotézis alapján pedig arról beszélt, hogy az agy és a test többi része között megfelelő legyen a kommunikáció ahhoz szükség van az úgynevezett alfa 7 nikotin receptorra. A vírus ezzel a receptorral is kapcsolatba lép – az ACE2 mellett – és gátolja annak működését. Ez eredményezi a nem megfelelő immunválaszt.
Elképzelhető viszont az is – Farsalinos szerint – ha ugyanakkor nikotin kerül a szervezetbe, akkor a vírus annak a receptoraival kerül kapcsolatba, így nem fogja „megtéveszteni” az agyunkat, amely nem idéz elő túlzott immunválaszt.
Farsalinos hangsúlyozta ugyanakkor, hogy jelenleg is folyamatosan vizsgálják a nikotin hatásmechanizmusát a koronavírusra, és még sok munka áll előttük.
Azt is fontos tudni, hogy a dohányzás – különösen az égéssel járó – cigaretta vagy vágott dohány fogyasztása számos más káros hatással jár, így semmiképpen nem javasolt a koronavírustól való félelemben rászokni a cigarettára.
Forrás: napi.hu