Állati forrásból, feltehetően denevérektől ered a világszerte pánikot okozó új koronavírus, de még véletlenül sem jó ötlet emiatt kiirtani őket. A koronavírusokkal foglalkozó magyar szakértő szerint az olyan mutációk, amelyek a mostanihoz hasonló helyzethez elvezetnek, extrém ritkák.
Viszont a gazdaváltást mi, emberek tettük lehetővé.
Határozottan jobban reagált a világ az új koronavírus megjelenésére, mint a korábbi járványokra – állítja Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a denevérek koronavírusaival foglalkozó magyarországi kutatócsoport tagja, akinek ebben a minőségében rálátása van a jelenleg zajló folyamatokra. A felkészülést jelzi szerinte, hogy napokon belül ismert és elérhető volt a vírus genomjának adata, ennek hatására gyakorlatilag napokon belül elkészült az első diagnosztikai teszt, amelyet világszerte elérhetővé is tettek.
„Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egész sor eljárásrendet és technikai javaslatcsomagot dolgozott ki a járvány kezeléséhez. Világszerte számos kutatói hálózat jött létre korábban, éppen az ilyen helyzetek kezelésére és váltottak éles üzemmódba. Megismertük a vírus receptorhasználatát, több műhelyben is elindult a vakcinafejlesztés, klinikai tüneteit hetek alatt megismertük, evolúciós változásait gyakorlatilag betegről betegre követhetjük. Folyamatos kockázatelemzés és adatközlés zajlik több tudományos műhelyből is világszerte” – ad bepillantást a háttérben zajló folyamatokba a szakember, aki szerint minden fegyver a kezünkben van, kérdés, hogy jól használjuk-e.
A koronavírus esetében az egyik legnagyobb rejtély, hogy honnan jött. A konszenzus most egy állati forrás irányába mutat, egész pontosan a denevérek irányba (bár az első feltételezések még a kígyókat jelöltek meg forrásként – ezt a szakma többször megcáfolta). A denevérek nem véletlenül kerültek gyanúba. „Azért különlegesek, mert nagyon sok víruscsoportnak, többek között a koronavírusok csoportjának az úgynevezett génkészletét őrzik. Ez azt jelenti, hogy több tízmillió éve fejlődnek együtt bizonyos víruscsoportokkal” – magyarázta a hvg.hu-nak Kemenesi Gábor.
Denevérfajokból 1500-1600-at tartunk számon, vagyis elképesztő a diverzitásuk. „El lehet képzelni, hogy ha 30 millió éve fejlődik egy-egy-egy faj például a koronavírussal együtt, akkor abból milyen sokféle mutáció lesz” – közelít a számok felől a szakember, hangsúlyozva azonban, hogy az olyan mutációk, amelyek a mostanihoz hasonló helyzethez elvezetnek, extrém ritkák.
Kemenesi szerint magunkat sem hagyhatjuk ki a képletből: „Mellesleg ezt is magának köszönheti az emberiség, hiszen olyan mértékű változást okoztunk a bolygón, ami nagyobb esélyt jelent arra, hogy a vírusok eddig felfedezetlen területeket, úgynevezett ökológiai nicheket töltsenek be. Ezzel pedig megadjuk a lehetőséget olyan mutációk és genomváltozások létrejöttének, mint a mostani koronavírus emberi populációban történő megjelenéséhez vezetett”. Vagyis mi tettük lehetővé a gazdaváltást.
A denevérek ettől még nem gonoszak – hangsúlyozza Kemenesi, és a Facebook-posztjában gyorsan hozzáteszi azt is, hogy még véletlenül sem jó ötlet kiirtani őket, mert az az ökoszisztéma-összeomláshoz vezetne. A teljesebb kép érdekében érdemes azt is megemlíteni, hogy a denevérek mellett számos más állat is őrizhet hasonló méretű génkészleteket, ott vannak például a rágcsálók, amelyek körében szintén nagy a vírusdiverzitás.
„Tudni kell azonban, hogy vírusok mindenhol vannak, és nem minden vírus patogén. Általában az emberek összekötik a vírust valami gonosz és csúnya dologgal, de tényleg nagyon sokféle vírus van, nagyon sok teljesen ártalmatlan is” – mondja Kemenesi.
Tizenöt éve ismert, hogy a denevérek úgynevezett SARS-szerű koronavírusokat hordoznak világszerte. Az viszont még mindig nem tisztázott, hogy a mostani vírus hogyan került át a denevérről az emberre. A korábbi hasonló járványok esetében is, amelyeket a SARS- és a MERS-koronavírus okozott (vagyis a mostani vírus testvérei), az volt a helyzet, hogy volt egy köztes gazda, tehát a vírus valamely mutáció révén átjutott a denevérből valamely egy köztes gazdába, ott szintén fejlődött, majd onnan képes volt már emberről emberre terjedő változatot elérni.
Mindenesetre az tény, hogy egy vadállatpiac kiváló olvasztótégely a vírus, a köztes gazda és az ember egymásra találására. Egy ilyen helyen különböző állatokat zsúfolnak össze, a vírusok pedig egy olyan közegben találják magukat, amelyben természetes módon ritkán vagy egyáltalán nem kerülnek. Kemenesi Gábor szerint nem véletlen, hogy Kína most betiltotta a vadállatok kereskedelmét, amit szerinte egyébként jó lenne hosszú távon is érvényben tartani.
Kemenesi Gábornak nincsenek kétségei, hogy a mostani vírus – mint minden más vírus – természetesen tovább fog mutálódni, de ezek a mutációk általában neutrálisak. Hogy a helyzetet tovább súlyosbító mutáció jöjjön létre, arra nagyon-nagyon kicsi az esély – mondja.
Kínában most már nagyon nehéz lesz megfékezni a járványt – ebben egyetért a vezető kutatókkal. Ennek több oka van. Egyrészt az esetek nagy része tünetmentesen zajlik le, ami az adott betegeknek persze jó, csakhogy így járványügyileg nehéz észrevenni a vírust, amely akadálytalanul terjedhet tovább. Kemenesi szerint a másik probléma az, hogy a betegek egyharmada szorul intézményes ellátásra: „Gondoljuk el, micsoda teher lenne ez még egy gazdag ország ellátórendszerének is, nemhogy egy szegényebb országnak. Itt ez a fő kockázat, nem az, hogy kipusztulunk.”
Ahogy Kínában már nem lehet megfékezni a járványt, úgy az is biztosra mondható, hogy sok új országban is lesznek még behurcolt esetek. „Egy világjárvány küszöbén állunk. Ez most már tény” – fogalmaz a szakember. „Amit még nem tudnunk, hogy ezeket a behurcolt eseteket az adott országokban sikerül-e időben felismerni, és elkülöníteni, vagy elindul Kínán kívül is egy-egy lokális terjedés önálló terjedési láncolattal. Ez nagy baj lenne” – mondja a szakember, aki szerint az látszik a legproblémásabbnak, ha Afrikába is bejut a vírus, az ottani zsúfolt és rossz ellátórendszerrel rendelkező nagyvárosokban ugyanis – ahogy azt az ebolánál is láttuk – nagyon nehéz lesz útját állni a vírus terjedésnek.
Valószínűleg Magyarországon is lesz előbb-utóbb koronavírusos eset, de egyébként is influenzaszezon van. Az influenzához hasonlóan ez is egy cseppfertőzéssel terjedő betegség, ha tehát védekezni akarunk, a szakember szerint nincs más dolgunk, mint hogy mossunk kezet, és ne piszkáljuk az arcunkat, esetleg viseljünk arcmaszkot.
Forrás: hvg