A cél az, hogy minél tovább egészségesen éljenek az emberek: új egészségkultúra programról szóló jelentést fogadott el a kormány, mely a megelőzésre és a betegségek elkerülésére, korai felismerésére helyezi a hangsúlyt.
Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere arról is beszélt a Ripost napilapnak, hogy az emberek felelőssége óriási, amikor arról döntenek, hogy elmennek-e szűrővizsgálatokra.
Az egészségkultúra program azt jelenti, hogy az embereknek felelősséget kell vállalniuk a saját egészségükért? Eddig az emberek, de az orvosok többsége is úgy tekintett az emberi szervezetre, mint egy berendezésre, ami ha elromlik, elmegyünk az orvoshoz. Most ezen akarnak változtatni?
Dr. Kásler Miklós: Az egészséges élet nem a betegség hiánya, hanem testi-lelki jólét. A legcélravezetőbb törekvés, hogy a betegség ki se alakuljon, illetve minél későbbi életkorban alakuljon ki. Mindenkinek tudatosítania kell, hogy az egészségi állapotát leginkább ő maga tudja befolyásolni többek között az életmódjával és a fertőző betegségek elkerülésével. A megelőzés másodlagos védvonala a betegségek korai felismerése:a szűrés, a rizikótényezők feltárása. Ebben nagy a családorvosok és foglalkozásegészségügyi dolgozók felelőssége is, akik már akkor észre vehetnek bizonyos jeleket, amikor még nincs konkrét panasz, tünetek. Ha a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség, a mozgásszervi panaszok gyógykezelése időben megkezdődik, akkor éveket, akár évtizedeket lehet nyerni!
Nyolcvanegynéhány százalékban ezen a két védvonalon múlik, mennyi időt élünk egészségesen.
A stressz például gyomorfekélyhez, vegetatív idegrendszeri problémákhoz és más betegségekhez vezet, hozzájárul a cukorbetegség kialakulásához, gyengíti az immunrendszert, áttétesen pedig a daganatos, a szív- és érrendszeri betegségek egyik okozója is. Azután egyik betegség hozza a másikat.
Ripost: Jó volna tanítani a gyerekeknek a stresszkezelést, mert nem a stressz okoz bajt, hanem az, ha nem tudunk vele mit kezdeni.
K.M. Az új egészségkultúrának nagyon lényeges része, hogy már az óvodában és iskolában megkezdődik az egészséges életre nevelés.
Értünk már el sikereket, például az iskola büfék kínálatának szabályozásával, a menzák egészségesebbé tételével, a mindennapos testneveléssel.
Nagyon jók az óvodai, iskolai konyhakertek, ahol borsót, sárgarépát termesztenek, és aztán azt frissen elfogyasztják.Apróságokból áll össze az az életmód változás, ami majd 20-30 év múlva érezteti jótékony hatását.
Ha azt mondjuk, hogy az ember felelős a saját egészségéért, akkor megfelelő információkra van szüksége. Ma sok mindent lehet olvasni az interneten, meg annak az ellenkezőjét is, ember legyen a talpán, aki kiigazodik!
Nemcsak a világhálón megjelenő egészségügyi információkat, javaslatokat kell nagyon kritikusan fogadni, hanem a reklámokat is.
Segít eligazodni, ha számunkra hiteles orvosokra, szakemberekre, az adott betegeket tömörítő civil szervezetekre hagyatkozunk. Dolgozunk azon, hogy a jog eszközével is fellépjünk bizonyos tevékenységeket végzők ellen, akik egymásnak doktori címeket osztogatnak és gyógyítónak nevezik magukat minden alap nélkül.
Ripost:: Mi is több ilyen esetről írtunk, a büntető törvénykönyv alapján ma is fel lehet lépni ellenük. Másrészről éppen a természetgyógyászat komoly partner lehet az egészségmegőrzésben.
K.M.: Ez igaz, de én nem erről beszélek. Nem járja, hogy pénzért bármit meg lehessen tenni, meg lehessen ígérni felelőtlenül, minden alap nélkül.Az eddiginél pontosabb szabályozásra van szükség. Azonkívül készül egy bioetikai törvényjavaslat is, ami az orvosbiológiai kutatásokat szabályozza. Tiszta viszonyok között működhet jól az egészségügy.
Ripost:: – Úgy tudjuk, terveznek olyan platformot, ahol online is lehet szakemberekhez fordulni.
K.M.: – Óriási tempóban épül ki az elektronikus egészségügyi tér, ennek része lesz az, hogy korrekt, pontos választ kapjanak a kérdéseikre az érdeklődők, megfelelő szakértőtől. Ezenkívül hamarosan minden megyében felállítunk egy kommunikációs központot, ahová tudnak fordulni.Ha igaz, hogy több mint nyolcvan százalékban magán az emberen múlik, mennyi ideig él egészségben, akkor minden segítséget meg kell kapnia ehhez.
Ripost: – Önnek régi vesszőparipája volt a vastag- és bélbélrákszűrés, ami tavaly novemberben végre elindult. Egy új típusú tüdőrákszűrést is elindítottak. Mennyire hatékonyak ezek a szűrések?
K.M.: – 1993 óta szorgalmaztam a vastag- és végbélrákszűrés bevezetését, és nagyon örülök, hogy ez végre sikerült, mert sok emberéletet menthet meg. A korai stádiumban felismert daganatos betegség nagyon magas százalékos arányban gyógyítható.A szűrővizsgálatnak kellő biztonsággal kell kimutatnia a betegséget.
Ha útjára engedünk valakit egy negatív lelettel, annak biztosnak kell lennie, máskülönben hamis illúzióban ringatja magát. Ha viszont akkor is betegséget jelez a szűrés, amikor nincs, az óriási lelki tehertétel a páciens számára.
Három szerv daganatos megbetegedését tudjuk jól szűrni: a méhnyak-, az emlő- és a vastagbél-végbélrákot, ezért ezeken a területeken fontos a népegészségügyi szűrés. A tüdőrák korai felismerése azért nagyon fontos, mert jelenleg az eseteknek csak 15-20 százaléka gyógyítható, túl későn derül ki ugyanis, és a TBC-szűrésre kifejlesztett gép nem mutatja ki megbízhatóan. Hazánk úttörő módon indította el az alacsony dózisú CT-vel történő pilot tüdőszűrést a népesség nagy kockázatú csoportjában.
Ripost: – Miután negyed évszázadon át vezette az Országos Onkológiai Intézetet, érthető, ha erre a betegségcsoportra irányul a figyelme. Ugyanakkor a vezető halálozási ok nem ez, hanem a szív- és érrendszeri megbetegedés. Ott is van lehetőség hasonló szűrővizsgálatokra?
K.M.: – Jól mondja, minden második ember amiatt hal meg, negyede szívhalál miatt. Daganatos megbetegedésben „csak” minden negyedik. Hozzáteszem, Nyugaton ez a trend már megfordult. Kiemelten foglalkozunk a szív- és érrendszeri betegségekkel is, ezek kialakulásában, ha lehet, még nagyobb szerepe van az életmódnak, a megelőzésnek. A „Három generációval az egészségért” programunk is a megelőzést és a betegségek korai felismerését szolgálja. Eddig 81 praxisközösség összesen 67 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert különböző programokra. A további pályázatok elbírálásával több mint 1,2 millió ember számára válik könnyebben elérhetővé a betegségmegelőzés és az egészségfejlesztés a mindennapokban. A program másik nagyon fontos célkitűzése a gyerekek körében végzett egészségfejlesztési programok támogatása. Ahogy elkezdődik a munka, ezeknek a hasznát az érintettek közvetlenül, a saját bőrükön fogják érezni.
Ripost: Miniszter úr, mit tesz ön a saját egészsége megőrzése érdekében?
K.M.: Igyekszem a saját életemben is megvalósítani mindazt, amit másoknak tanácsolok: egészségesen táplálkozni, eleget mozogni, a munkámat nem stresszként, hanem lehetőségként megélni, megőrizni testi-lelki egészségem, megtartani a tízparancsolatot.
Szeptembertől a bárányhimlő elleni oltás is ingyenes és kötelező, ezzel tizenkettőre bővült az életkorhoz kötött kötelező védőoltások száma. Nem kötelező, de a lányok számára ingyenes a HPV-vírus elleni oltás, amit a fiúkra is ki fognak terjeszteni. A legkorszerűbb oltóanyagokat alkalmazzák, 2,5 millió adag védőoltásból mindössze 179 oltási reakcióval kapcsolatos bejelentés történt. Ledia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyar irodájának vezetője szerint Magyarországon nagyon jó, 98 százalékos a különböző fertőző betegségek elleni átoltottság. Hazánk „biztonságos sziget” Európában, a magyar védőoltási rend példaértékű.
Élen járunk a szűrővizsgálatokkal
A méhnyakrákszűrést 1994-ben, az emlőszűrést 2002-ben vezették be. A vastag- és bégbélrákszűrés bevezetésével 2018 novemberében új korszak nyílt a betegség elleni küzdelemben. Április 26-ig több mint 200 ezren kaptak meghívólevelet, több mint kétezer orvos csatlakozott a programhoz. Eddig 63 ezer páciens mintáját vizsgálták meg, közülük 32-nél fedeztek fel daganatos elváltozást, náluk időben meg lehetett kezdeni a kezelést. Szintén a daganatos megbetegedések korai felfedezését segíti elő, hogy nincs megszabva, hány képalkotó vizsgálat végezhető el.
Megelőzést szolgáló intézkedések