„Közösen Szerbiával és kínai partnereinkkel megkezdjük Európa legmodernebb, legnagyobb, legbiztonságosabb és leggyorsabb forgalmi irányítását és átengedését biztosító nagy határátkelőhely megépítését Magyarország és Szerbia között. A röszkei határátkelő rendkívüli mértékben leterhelt, sajnos mindannyiunk számára ismerősek a képek a hosszú kamion- vagy autósorokról.” – mondta Szijjártó Péter, Magyarország külügyminiszere csütörtök este egy Facebook-videóban, amelyben felsorolt néhányat a Kína és Magyarország között megkötött 18 megállapodás közül. A bejelentés Hszi Csin-ping és Orbán Viktor sajtótájékoztatója után nem sokkal történt.
De mire gondolhatott Szijjártó Péter? Nem kell sokat visszamennünk az időben, hogy kitaláljuk. Március 4-én jelent meg a közlönyben egy magyar-szerb határszakaszon megvalósítandó határátkelőhely-fejlesztésről szóló kormányrendelet.
Ebben a kormány azzal bízta meg a minisztereit, hogy készítsék elő a Röszke 3. gyorsforgalmi úti határátkelőhely megvalósításához szükséges megvalósíthatósági tanulmányt, valamint végezzenek el egy Tompánál létesítendő új gyorsforgalmi úti határátkelőhely létesítéséhez szükséges előkészítési munkákat.
Mit jelent ez magyarul? Röszkénél megy át az M5-ös autópálya Szerbiába, emellett van egy közúti átkelőhely is. A kormány szándéka tehát az, hogy ezek mellett létesüljön egy harmadik határátkelőhely is, méghozzá gyorsforgalmi, tehát legalább kétszer két sávos minőségben.
Tompa viszont már egy érdekesebb eset. Ez egy kicsit nyugatabbra, Szabadkától északnyugatra lévő település, ahol most csak közút van, és ennek megfelelően csak közúti átkelőn lehet átmenni. A kormány viszont itt is gyorsforgalmit átkelőt szeretne építeni, ami értelemszerűen azt jelentené, hogy gyorsforgalmi utat is építenének a helyszínre.
De ha még egy kicsit visszamegyünk az időben, ezt a projektet is megtaláljuk. Tavaly ugyanis Lázár János építési és közlekedési miniszter először bejelentette, hogy leállítanak majdnem 270 még el nem kezdett állami beruházást, ezután azonban mégis engedélyeztek közülük 24-et. Ezek között van az:
- M9 gyorsforgalmi út déli lekötéséhez kapcsolódóan tompai új, teherforgalmi határátkelőhely és kapcsolódó gyorsforgalmi úti szakasz előkészítése;
- és az M9 gyorsforgalmi út előkészítése 51. sz. és 53. sz. főutak között lekötéssel Tompáig.
A két beruházásnak az ad jelentőséget, hogy ezekkel közvetlen összeköttetés jön majd létre a szerbiai nagy forgalmú A1-es autópálya és a legkihasználatlanabb magyar autópályának tekinthető M6-os között, részben tehermentesítve az M5-ös autópályát, amin jelenleg a Balkán és Nyugat-Európa közötti, irdatlan mennyiségű tranzitforgalom nagy része halad.
A főként Törökországból, Bulgáriából és Szerbiából Nyugat- vagy Észak-Európába tartó vendégmunkások, illetve a szintén ezekből az országokból érkező, áruforgalmat lebonyolító kamionok jelenleg nem tudnak más útvonalon haladni, ha átlépték a magyar határt, csak az M5-ösön Szeged és Kecskemét irányába, Budapest felé. A magyar fővárosnál aztán rátérnek az M0-sra, és úgy mennek tovább az M1-esen Ausztria felé. Szintén ezen az útvonalon mennek, csak a másik irányba, amikor hazafelé tartanak a Balkánra.
A Lázár-féle minisztériumtól tavaly zöld jelzést kapott fejlesztésekkel ennek a forgalomnak egy jelentős része viszont átkerülhet az egyik leginkább kihasználatlan magyar autópályára, az M6-osra. Hiszen az M6-ost elérő M9-es autópálya rövid jelenlegi szakaszához kapcsolódva az 51. és 53. számú főutak közötti gyorsforgalmi úttal (tehát az M9-es folytatásával), illetve az arról az útról Tompa felé vezető, szintén gyorsforgalmi úttal megteremtődik a magyarországi úthálózat összeköttetése a szerb A1-es autópályával – az M5-ös érintése nélkül.
Tavaly augusztusban megkérdeztük a fejlesztésekkel kapcsolatban az Építési és Közlekedési Minisztériumot, azt írták: „A déli lekötés meghosszabbításaként az új határátkelőhelyhez vezető szakasz új közlekedési folyosót fog létrehozni az M6 autópálya irányából Kelebia, Szabadka (és ezen keresztül Újvidék és Belgrád) irányába, míg a kelet-nyugati irányú ág távlatban folytatódhat az M5 autópálya és Szeged irányába, amivel később majd tovább alakulhat a gyűrűs-sugaras útszerkezet az ország déli területein. Az új közlekedési folyosó és átkelőhely egyrészt a meglévő forgalmi viszonyok kezelésével, optimálisabb levezetésével tehermentesítené a térség közútjait, másrészt pedig az új közlekedési hálózatok megteremtése a térség gazdasági potenciálját is erősítheti”.
A magyarországi gyorsforgalmiút-hálózatban egyelőre kevéssé épültek ki a gyűrűs összeköttetések. A jelentősebb autópályák mind Budapestet kötik össze az ország határaihoz közelebbi vidéki városokkal. Viszont nagy szükség lenne az ezeket az autópályákat még az M0-s előtt összekötő gyűrűs hálózatokra is, hogy ne kelljen mindig Budapest felé kerülniük azoknak, akik egyébként nem arra mennének. Ezek a fejlesztések azonban, köztük az M9-es további szakaszainak építése, egyelőre nem részei a rövid távú terveknek.
Telex