Az Országgyűlés kedden 142 igen szavazattal elfogadta azt a kormány által benyújtott törvényjavaslatot, amelynek elmondásuk szerint az a célja, hogy Magyarország teljesíteni tudja az Európai Unió (EU) által a befagyasztott források folyósításához szükséges feltételeket.
A Ruff Bálint által benyújtott jogszabálytervezet indoklása szerint a módosítások az úgynevezett „szupermérföldkövek” teljesítését szolgálják, vagyis azokat a konkrét vállalásokat, amelyek teljesítése nélkül az Európai Bizottság nem engedi felszabadítani a Magyarország számára járó uniós források jelentős részét. A kormány korábban azt állította, semmilyen más feltételt nem szabott az EU a források felszabadításához.
Szigorodik a vagyonnyilatkozati rendszer
A szabályozás kiterjeszti a nyilatkozattételi kötelezettséget a közélet és az állami intézményrendszer széles körére, és szigorításokat vezet be. A jövőben a nyilatkozatokat elektronikus rendszerben kell benyújtani, és számos esetben nyilvánosan is elérhetővé válnak. Mulasztás vagy a valótlan adatszolgáltatás esetén súlyos jogi szankciókra számíthatnak az érintettek. A törvény egyes esetekben a tisztség megszüntetését vagy összeférhetetlenség megállapítását írja elő, és önálló büntetőjogi tényállást is bevezet, amely akár kétéves börtönbüntetéssel is járhat.
Az új vagyonnyilatkozati rendszer teljes körű alkalmazása 2027 elejétől várható.
A törvény kiterjeszti az Integritás Hatóság jogköreit, így hozzáférhet a vagyonnyilatkozatokhoz, vizsgálatokat indíthat, és jelentései alapján kötelező eljárások indulhatnak más intézményeknél. Kezdeményezheti közbeszerzési eljárások felülvizsgálatát vagy akár bírósági eljárásokat is korrupciós ügyekben.
Változnak a közbeszerzések
A közbeszerzésekkel kapcsolatban a pályázóknak a törvény indoklása szerint részletesen fel kell tárniuk tényleges tulajdonosi és irányítási viszonyaikat. A törvény bővíti azoknak az adatoknak a körét, amelyeket a közbeszerzési eljárások során nyilvánosságra kell hozni. Szigorodnak a tényleges tulajdonosok azonosítására vonatkozó szabályok is, és bővül azok köre, akik hozzáférhetnek ezekhez az adatokhoz.
A Központi Információs Közadat‑nyilvántartás bővítése a kormány állítása szerint a közadatok átláthatóságát szolgálja, így állami cégek és alapítványok is kötelesek lesznek rendszeresen adatokat közzétenni a támogatásokról, szerződésekről és pénzmozgásokról.