Április 1-től működik a viharjelzés négy hazai tavon, a Balatonon újabb nyolc állomást létesítettek, és három helyen már a víz közepén is van villogó jelzőbója.
Hétfőtől elindult a tavi viharjelzési szezon, amely október 31-ig tart. A viharjelzéseket az Országos Meteorológiai Szolgálat adja ki a Siófoki Viharjelző Obszervatórium szakmai felügyelete mellett. A balatonihoz hasonló fényjelző lámpák működnek a Velencei-, a Tisza- és a Fertő-tónál is.
Az elmúlt évek bevált gyakorlatának megfelelően a Balatont a viharjelzések kiadásának szempontjából három medencére bontják fel:
- a Keszthelytől a Badacsony-Fonyód szorosig tartó nyugati medencére,
- a Fonyód és Tihany közötti középső medencére és
- a Tihanyi-félszigettől keletre lévő keleti medencére.
Az egyes medencékben egyidejűleg eltérő fokozatú viharjelzések lehetnek érvényben. A Velencei-tónál és a Tisza-tónál egy adott időpontban egyfajta jelzés érvényes, ott is a balatonihoz hasonló viharjelző lámpák tájékoztatnak az aktuális viharállapotról.
A Balaton körül tizenegy, a Velencei-tavon egy, a Tisza-tónál pedig három meteorológiai mérőállomás rögzíti az időjárási elemek állapotát.
A viharjelzések tóparti megjelenítését a Balaton körül harmincegy stabil fényjelző viharjelző, kiemelt strandokon tizenöt mobil tájékoztató fényjelző, a Velencei-tavon három stabil fényjelző viharjelző és egy mobil lámpaegység, a Tisza-tavon öt viharjelző állomás, valamint a Fertő-tó magyar szakaszán egy állomás végzi.
„A katasztrófavédelem folyamatosan fejleszti a rendszert, a meglévő pontok korszerűsítése mellett idén nyolc új viharjelző állomást létesítettek” – mondta el az InfoRádiónak Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Fix mérőállomás lesz Balatonszepezden, Balatonedericsen, Keszthely-Fenékpusztán, Balatonszárszón és Tihanyban, emellett még három, úgynevezett vízközepi viharjelzőt is telepítenek Siófokon, Szigligeten és Keszthelyen. A parton tornyok villognak, a vízben pedig magasított bóják fognak villogni.
A szóvivő elmondta azt is: uniós forrásból egymilliárd forintból fejlesztik a katasztrófavédelmi rendszert a térségben. Kétéltű mocsárjárókat, erdő- és vegetációoltó berendezéseket, teherautókat, terepjárókat és búvárfelszereléseket is vásárolnak.
A Balatonnál az időjárási elemeknek – mindenekelőtt a szélnek – nagy a tér- és időbeli változékonysága. Gyakran megfigyelhető, hogy másodfokú viharjelzés idején az északi part közelében, a nádasoknál nem tapasztalhatóak viharos széllökések, azonban néhány száz méterrel beljebb már lecsaphat a szél, és a parttól távolodva gyorsan felerősödik a hullámzás is. Ugyancsak nagy a térbeli változékonyság zivatarok környezetében, a zivatarból kifutó szélrohamok rövid idő alatt elérhetik a viharos fokozatot, ugyanakkor néhány kilométer távolságban néha csak gyenge légmozgás tapasztalható.
A szélviharokat nem mindig kíséri felhőzet.
Különösen veszedelmes a nyár közepén derült időben fújó száraz meleg déli szél, amely a sekély déli parti vízről gyorsan besodorja a matracokat és a vízi bicikliket a hullámos mély vizekre.Fontos tudni, hogy a Balatonnál gyakran kialakulnak keskenyebb szélcsatornák, ahol lényegesen erősebb a szél, ilyen például a Szigligeti-öböl.
A viharjelzések
- I. fokú viharjelzés – azaz percenként 45 sárga fényű fényfelvillanás – esetén a várható maximális széllökések 40-60 kilométer/óra sebességet érhetnek el. Ekkor a parttól 500 méternél messzebb nem szabad bemenni a vízbe.
- II. fokú viharjelzés – azaz percenként 90 sárga fényű fényfelvillanás – esetén a maximális széllökések sebessége meghaladhatja a 60 kilométer/órát. Ekkor egyáltalán nem szabad a vízben tartózkodni.
Forrás: Infóstrat