Januártól szigorodnak az új épületek energetikai jellemzői, így negyedével kevesebb energiával kell kifűteni azokat.
A Magyar Közlönyben megjelent rendelettel az innovációért és technológiáért felelős miniszter több ponton módosította az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 2006-os jogszabályt.
Az első változás, hogy a meglévő épület jelentős felújítása vagy olyan bővítése esetén, ahol a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100 százalékát, az épületnek meg kell felelnie az új épületekre előírt energetikai jellemzőknek. A lakó- és szállás jellegű épületeknél az egy négyzetméterre vetített éves energiafogyasztás a jelenlegi 100 kilowattról 76 kilowattra csökken (ebben nincs bent a világítás). Ez azt jelenti, hogy kondenzációs gázkazánnal, a ház minden négyzetméterét ki lehet fűteni évi 8 köbméter földgázzal. (Amennyiben hűtés is van a házban, az energiafogyasztás 10 kilowattal több lehet.)
Új fűtési és hűtési rendszer létesítésekor, az új épületeket olyan önszabályozó készülékekkel kell felszerelni, amelyekkel minden egyes 12 négyzetméternél nagyobb alapterületű helyiségben önállóan szabályozható a hőmérséklet. Meglévő épületek esetében az ilyen önszabályozó készülékeket a hőtermelők cseréjekor kell beszerelni, ha azok a hőszállító és hőleadó rendszer átalakítása nélkül beépíthetők. Ha az épületben több eltérő tulajdonú épületrész található, javasolt az épületrészenkénti hőmennyiségmérés, vagy pedig költségmegosztó készülékek alkalmazása.
A rendelet kitér arra is, hogy az épület hűtésére felhasznált megújuló hőmennyiség a hűtés üzemideje alatt, de legfeljebb április 15-e és október 15-e között vehető figyelembe. Hőszivattyú esetén hűtési üzemmódban a helyiségből elvont, a külső légtérbe leadott hő nem vehető figyelembe megújuló energiaforrásként.
Az új szabályok 2021. első napjától élnek, úgy hogy az akkortól megnyitott építési építési naplóval rendelkező építkezéseknél kell alkalmazni azokat.
Forrás: napi.hu