Olyan kockázatok fenyegetik az olajkitermelést, hogy egészen komoly ellátási gondok adódhatnak a világpiacon, és ehhez nincs szükség arra, hogy Irán és Szaúd-Arábia, illetve az USA katonai konfliktusba bonyolódjon egymással. Bár ez sem kizárt. Lezárhatja-e Irán a Hormuzi-szorost válaszul arra, hogy az USA felújítja az ország elleni gazdasági szankciókat? Ezt találgatják az elemzők – derült ki a CNBC beszámolójából.
Teherán rendszeresen ezzel a drasztikus lépéssel fenyegetőzik, amikor kiéleződik a konfliktusa szomszédaival és az Egyesült Államokkal. Ezen a tengeri útvonalon halad át a világ vízi olajszállításainak jelentős része, így ezt a fenyegetőzést tanácsos komolyan venni.
Donald Trump, az USA elnöke megfenyegette a világ összes országát Monacótól Kínáig, hogy ne merjenek május 1-je után olajat venni a perzsa országtól, mert másnap kizárják az összes cégüket a világ pénzátutalási rendszeréből, amely amerikai irányítás alatt áll. Ez a döntés meglepte a piacokat, ugyanis a garabonciás államfő novemberben azzal lepte meg az olajkereskedőket, hogy Irán nyolc legnagyobb importőrének felmentést adott az embargó alól.
Ezzel akarta elkerülni, hogy a hirtelen csökkenő olajkínálat felverje a fekete arany árát, amit az amerikai üzemanyag-vásárlók is megéreztek volna. Most viszont úgy látja, hogy elsősorban Szaúd-Arábiára, az OPEC legnagyobb olajtermelőjére támaszkodva pótolhatják a az iráni olajat, ezért megszigoríthatják a korlátozásokat.
Válaszul a teheráni rendszer félhivatalos hírügynöksége, a Fars News Agency idézte Alireza Tengseirit, az iráni Forradalmi Gárda tábornokát, aki kijelentette, hogy ha országát kizárják a Hormuzi-szoros olajforgalmából, akkor válaszul lezárják a vízi utat. A Barclays bank elemzői szerint a világ tengeri olajforgalmának ötöde halad át a szoroson. Az elemzők egy része nem veszi komolyan a teheráni fenyegetést, mert sokszor elhangzott következmények nélkül, a Barclays szakértői azonban valós kockázatnak tartják.
Ugyanakkor nagyobb gondot látnak abban, hogy Szaúd-Arábia most később fog reagálni az USA-iráni viszony fordulatára, mint novemberben. Akkor arra számítottak, hogy Trump kemény lesz, ezért előre felfuttatták a kitermelést, hogy pótolják a kieső iráni olajat, ám az elnök engedékenynek bizonyult, így a plusz szaúdi olaj túlkínálatot eredményezett a piacon. Most addig várnak a kitermelés növelésével, amíg az iráni olaj eltűnik a piacról, így átmeneti hiány jelentkezhet a kínálatban, ami felfelé tolhatja az olajárat.
A helyzet azonban sokkal rosszabb is lehet, és a szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a legnagyobb veszély nem egy tényleges erődemonstráció vagy akár katonai összecsapás a Hormuzi-szorosban, hanem Irán képessége arra, hogy kibertámadásokat indítson más országok ellen. A legnagyobb veszélyen a szaúdi olaj-infrastruktúra van. Ha ennek működésében zavarokat tudnak okozni, akkor borulhat Trump terve, miszerint szaúdi olajjal pótolja az iránit – figyelmeztetnek az Eurasia Group kutatóintézet szakértői.
És ennek a benzinkutaknál is brutális következményei lehetnek.
Összességében hosszú meccsre számítanak a szakértők. A Trump-adminisztráció olyan követelésekkel bombázza Teheránt, amelyek messze túlmennek az ország atomprogramján. Például az ország rakétafejlesztését is le akarják állíttatni. A szakértők nem számítanak arra, hogy az iráni vezetés engedni fog ezekben az ügyekben.
Forrás: napi.hu