A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság pénteki ülésén a parlamentben mások mellett Navracsics Tibort, is meghallgatták a képviselők.
„Sem pártpolitikát sem érzelmeket, sem showműsort továbbra sem engedek a vizsgálóbizottság munkájában. Kizárólag a hazám és azoknak az embereknek az érdekeit fogom képviselni, akiket a végrehajtási rendszer tönkretett”– kezdte az ülést Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke. Emellett azt kérte a hallgatóságtól, hogy tartózkodjon a véleménynyilvánítástól.
Nem a végrehajtói kar volt a legérzékenyebb kérdés Navracsics szerint
Navracsics Tibor azzal kezdte:
„2010 és 2014 között a közigazgatási és igazságügyi miniszteri pozíciót töltöttem be, amely a legnagyobb minisztérium volt abban a ciklusban. Ez egy eltérő kormányzati logika mentén felálló szerkezet volt, az akkori elképzelésünk az volt, hogy az egyes miniszterek nagyobb területeket fognak át. Ennek megfelelően a kormányülés plenáris ülése előtti szűrőfeladatot is ellátnak, azaz egy-egy nagyobb területnél ők maguk felelősek azért, hogy a különböző ágazatok integrációja létrejöjjön”– derült ki az Index beszámolójából.
A volt miniszter kifejtette: volt rálátása a végrehajtói karra, de nem ez tűnt a legérzékenyebb kérdésnek. 2010-ben, amikor a Fidesz-KDNP megnyerte a választást, Navracsics Tibor szerint egy olyan ország irányítását vették át, amely négy éven keresztül gyakorlatilag hideg polgárháborúban élt, miközben a kormánytöbbség elporlása miatt kétharmados tisztségek sora nem volt betöltve. Ebben az időszakban robbant ki a devizahiteles ügy is.
„A végrehajtói álláspályázatok elbírálása bizonytalan volt, vagy nem volt kellő mértékű az átláthatósága, ezért 2011-ben egy KIM-rendelettel objektívebbé, professzionálisabbá tettük ezt”– idézte fel Navracsics Tibor, hozzátéve: előírták a kötelező jogi felsőfokú végzettséget.
A korábbi miniszter leszögezte, hogy közvetlen kapcsolata nem volt a végrehajtókkal, alapvetően Répássy Róbert államtitkár ápolta a kapcsolatokat, de az érzékelt problémákat akkor már a jogalkotás szintjén próbálták kezelni.
Navracsics Tibor kérdésekre válaszolva többek között arról beszélt, hogy konkrét ügyekben nem avatkozott be, ez nem is lett volna a feladata, sőt, egy önigazgató modellben nem is tartja helyénvalónak, ha a kormány konkrét ügyekben beavatkozik.
Toroczkai László erre válaszul közölte:
„Hárítják a felelősséget, számomra ez elfogadhatatlan. Egy miniszter, akihez a terület tartozik, nem háríthatja a felelősséget sem az államtitkárra, sem az osztályvezetőre. Rendszerszintű problémáról volt szó.”
Navracsics Tibor azzal kontrázott, hogy megbízott az államtitkáraiban, azaz ők vitték az ügyeket és tájékoztatták arról, ha valamilyen probléma van, ahogy Répássy államtitkár tájékoztatta arról, hogy milyen lépéseket tervez a jogszabályi környezet szigorítása terén, amit ő miniszterként jóváhagyott.
„Nem vettem részt végrehajtók kinevezésében, nem is tartottam kapcsolatot személyesen egyetlen végrehajtóval sem. Az, hogy időben kit mikor neveztek ki, időbeli egybeesés, nem oksági egybeesés”– jelentette ki a volt miniszter.
Navracsics Tibor azt is világossá tette, hogy a szervezeti és működési szabályzat egy minisztérium alkotmánya, ha ezt nem sikerül időben elkészíteni, az a mai napig problémákat okozhat.
A szabályzatban rögzítették, hogy az igazságügyért felelős államtitkár látja el a bírósági végrehajtói kamarával kapcsolatos feladatokat, de a kamara egyébként is önigazgató köztestület, akkor nem kellett elszámolnia a kormány irányába. Ha jogszabályellenes működés merült fel, az ügyben eljárás volt indítható.
Toroczkai László továbbra is úgy látja, hogy Navracsics Tibor hárítja a felelősséget.
„Nem hárítok, igazat mondok. Azt, hogy önnek ez nem tetszik, megtarthatja kritikai észrevételnek, de az én jóhiszeműségemet és becsületemet ne vonja kétségbe. Én sem vonom kétségbe az ön jóhiszeműségét és jószándékát”– fogalmazott Navracsics Tibor.