A közvélekedéssel ellentétben az amerikai Legfelsőbb Bíróság döntése a négy évtizedes Chevron-doktrína hatályon kívül helyezéséről jó eséllyel a testület eddigi leginkább vállalkozásellenes ítéletei közé tartozhat. A vállalatoknak – különösen az erősen innovatív cégeknek – okozott kár súlyos lehet, és hosszú távon komoly következményekkel járhat az amerikai gazdaságra nézve.
A Loper Bright Enterprises kontra Raimondo ügyben nemrégiben hozott ítélet lényegében azt jelenti, hogy amikor a kongresszus nem nyilvánul meg vagy kétértelműen dönt egy adott jogszabály végrehajtására vonatkozó konkrét szabályok kapcsán, a bíróságoknak nem kell többé a kormányzat alá tartozó hatóságok jogszabály-értelmezéséhez tartaniuk magukat. Ez talán homályosan hangzik, de a valóságban a bíróság döntésének óriási hatása van. Ezzel a bíróságok és nem a szabályozó hatóságok lesznek a végső szabályalkotók az USA-ban minden kérdésben kezdve a gyógyszerek engedélyezésétől, a közlekedési szabályokon át az élelmiszer-biztonságig – mindezt a szükséges tudományos alapok és az adott szakterületen megkövetelt szaktudás nélkül.
A bírósági ítélet előtt a legtöbb amerikai vállalat az USA mind az 50 államában egyidejűleg bevezethetett új termékeket. E piac puszta mérete, valamint az egységes szabályozás óriási méretgazdaságossági előnyöket eredményezett, és lehetővé tette a tőke hatékony elosztását. Ez az egyik oka annak, hogy az USA olyan erős mértékben vonzotta magához az innovatív cégeket.
Azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság korlátozta a végrehajtó hatalomnak a szabályozások kialakítására és betartatására vonatkozó képességét, megnyitotta az ajtót az amerikai gazdaság széttöredezése előtt. A szövetségi szinten kialakult szabályalkotási vákuum azt fogja jelenteni, hogy a fontos kérdésekkel egyre inkább az USA államai fognak foglalkozni. Ahelyett, hogy a 330 milliós piaccal bíró, nagy és egységes gazdaságra ugyanazok a törvények vonatkoznának, az Egyesült Államokban valószínűleg kisebb regionális és tagállami szintű gazdaságok alakulnak majd ki, amelyek gyakran ideológiai és helyi üzleti érdekek mentén szerveződhetnek.
Ez az új felállás működhet olyan kérdésekben, mint az iskoláztatás, de a gazdaságpolitikában ez a helyzet a hatékonytalanság receptjének számít. Massachusettsben ugyanis teljesen más szabványok vonatkozhatnak a háztartási elektronikai készülékekre, mint Floridában, valamint a Texasban biztonságosnak ítélt élelmiszereket Kaliforniában nem biztonságosnak ítélhetik meg, és így tovább.
A Chevron-doktrína eltörlése véget vet a gazdaság egészséges működéséhez és a stabil tőkepiacok számára nélkülözhetetlen kiszámíthatóságnak.
Gyakorlatilag bármely, korábban egy szövetségi hatóság által megalkotott szabályozás megtámadható. A megfelelő szakmai ismeretekkel nem rendelkező bírák és esküdtek fognak dönteni olyan kérdésekben, amelyekről korábban szakértők és tudományos hatóságok döntöttek. Ez azért fontos, mert ha egy vitás kérdést szakértők elé visznek, akkor ésszerűen előre lehetett látni, hogy milyen kimenetelű lesz a döntés. Nem ez a helyzet, amikor ugyanezt a kérdést bírák és esküdtek elé viszik.
A Chevron-doktrína alapján is lehetett kifogást emelni egy szövetségi jogszabállyal szemben, de ilyenkor minden gazdasági szereplő számára azonos volt a helyzet. Most viszont, amikor egy bíróság egy szövetségi szabályozást kifogásolhatónak talál, az az egyes amerikai államok szintjén eltérő szabályalkotási hullámot indíthat el.
Az innováció lesz ennek az új helyzetnek az első kárvallottja.
Képzeljük el, hogy ebben a bizonytalan jogi környezetben próbálnak majd egy új, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal által jóváhagyott terméket piacra dobni. A felperesek – akiket talán egy olyan vállalat finanszíroz, amely egy konkurens, rosszabb minőségű, már piacon lévő termékkel rendelkezik – most már felhatalmazást kapnak arra, hogy megkérdőjelezzék tudósok véleményét és az adott termék biztonságosságát. A pereskedés pedig úgy tűnik, általában mindig is a piacon már megfelelő súllyal jelenlévő szereplőknek kedvez az innovatív cégekkel szemben.
És ezzel nincs vége a problematikus kérdéseknek. Képzeljük el, ha a szövetségi hatóságok a Chevron-ítélet után úgy döntenek, hogy nincs hatáskörük arra, hogy irányelveket alkossanak a csomagolásban lévő „örökös műanyag” elfogadható szintjére vonatkozóan. Az egyik állam az ilyen csomagolások betiltásával reagálhat erre, míg egy másik olyan állam, ahol sok nagy műanyaggyártó működik, betilthatja az utóbbi állam által preferált csomagolást. A vállalatoknak ebben az esetben két különböző terméket kellene gyártaniuk, vagy ki kellene vonulniuk bizonyos piacokról.
A Legfelsőbb Bíróság döntése lassíthatja a gazdasági fejlődést is.
Nagyon kevés üzleti vezető véli úgy, hogy a szövetségi kormány hatékonyan funkcionál a nagy projektek jóváhagyásában. A Chevron-doktrína felülírásával azonban a szövetségi engedélyezési döntéseket megtámadó peres eljárások még rosszabbá tehetik a helyzetet, minden bizonnyal kevésbé kiszámíthatóvá válnak a jóváhagyási folyamatok.
Nem véletlen, hogy a legkevésbé innovatív iparágaknak az Egyesült Államokban azok a szektorok (az egészségügyi szolgáltatások, a közművek és a pénzügyi szolgáltatások) számítanak, amelyeket már tagállami szinten szabályoznak. A tagállami szintű vállalkozások nem élvezik a méretgazdaságosság előnyeit, mivel a vállalatoknak minden államban más-más terméket kell piacra dobniuk. A tagállami szinten történő jogalkotás gyakran még átláthatatlanabb, mint szövetségi szinten. Ha több lesz a tagállami szintű szabályozás, az USA gazdasága az európaihoz fog hasonlítani, ahol az innovációt eleve aláássa az eltérő szabványok és előírások összetettsége.
A Chevron-doktrína hatályon kívül helyezése jelentős veszélyt jelent az amerikai gazdasági csoda alappilléreire: a koherens jogi környezetre és az egységes nemzetgazdaságra. A döntés árt a cégeknek, különösen a vállalkozó szelleműeknek, valamint a később jelentkező költségeket az összes amerikai munkavállaló és fogyasztó viseli majd. Az egyetlen egyértelmű nyertesei az új helyzetnek az ügyvédek, a piacon már megfelelő súllyal rendelkező vállalkozások és a speciális érdeket képviselő csoportok lesznek. Ezek további terhet rónak az amúgy is túlterhelt igazságszolgáltatási rendszerre, és a bíróságokat olyan perekkel foglalják le, amelyek elbírálásához a bíráknak nincs meg a kellő szakértelmük.
A Chevron-doktrína kiiktatásával kialakult helyzet egy olyan esetnek számít, amikor a gyógymód rosszabb, mint maga a betegség. A Chevron-doktrína hatályon kívül helyezése nem gazdaság-, hanem bíróságpárti.
Copyright: Project Syndicate, 2024.
Forrás: portfolio