Bár Magyarországon napról napra csökken a koronavírus-esetszám, a környező országok többségére ez nem igaz, ezért nem zárható ki, hogy a kormány az operatív törzs tanácsára szigorításokat vezet be, akár a következő napokban – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön, a Kormányinfón.
A határok nyitva vannak, lehet külföldre menni, de itthon biztonságosabb – jelentette ki.
Hozzátette: ahol Magyarországon kisebb fertőzésgóc alakult ki, oda minden esetben külföldről hozták be a vírust. Hangsúlyozta: cél, hogy a hazai kedvező folyamatok ne forduljanak meg.
Magyarországon továbbra is csökken az aktív esetszám, de amíg nincs vakcina, a fertőzés velünk él.
Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy több országban aggasztó az esetszám-növekedés. A miniszter ismertette: június 22-e óta Horvátországban 87-ről 934-re emelkedett az aktív esetek száma, és szintén jelentős növekedés tapasztalható a többi között Szlovéniában, Szerbiában, Szlovákiában és Ausztriában is. Gulyás Gergely úgy összegzett: a folyamat a térségben megfordult.
Arról, hogy az operatív törzs milyen szigorításokról határozhat, azt mondta: a szabad határátjárást a fenti esetekben felül kell vizsgálni, de a döntést nem kívánta megelőlegezni. Arra a felvetésre, hogy határon belül terveznek-e szigorításokat, közölte: az operatív törzs és a kormány minden lehetséges intézkedést megvizsgál. A beszerzett lélegeztető-gépekkel kapcsolatos szerződések nyilvánosságát firtató kérdésre azt felelte: nincs olyan adat, amelyet a nyilvánosság a közpénzek kiadásával kapcsolatban ne ismerhetne meg.
A foglalkoztatottak száma a május végi adatok szerint 4,4 millió körül van, ami azt jelenti, hogy 125-130 ezerről, 100 ezer körülire mérséklődött a koronavírus-járvány miatt állásukat elveszítők száma – válaszolta egy másik felvetésre.
Gulyás Gergely közölte azt is: az Országgyűlés ülésének összehívását kezdeményezik a kormánypártok hétfőre és keddre, hogy a parlament egy határozat formájában világos mandátumot adhasson a kormánynak a koronavírus-járvány miatt tervezett európai uniós hitelcsomag ügyében.
A tárcavezető azt mondta: olyan csomag kell, amely igazságos, amely a gazdagabb tagállamoknak nem ad több pénzt, mint a szegényebbeknek, amely a gazdaság növekedésére és újraindítására koncentrál, és amely politikamentes.
Kifejtette: az Európai Tanács jövő csütörtökön és pénteken ülésezik, a tanácskozás tétje pedig óriási, hiszen az EU történetében eddig sosem fordult elő ilyen közös adósság. A tervezett hitelfelvétel 750 milliárd euró, a Next Generation (Következő Generáció) elnevezés viszont kifejezetten cinikus, hiszen a jelenlegi tervek azt jelentenék, hogy a következő generáció fizeti majd vissza a kölcsönt – mondta.
A magyar kormány mindig azon az állásponton volt – folytatta -, hogy az eladósodás nem jó válságkezelés, ezért nem tartja szerencsésnek az uniós mentőcsomag irányát, de vannak – főként déli – tagállamok, amelyek pillanatnyi költségvetési helyzete súlyosabb, mint Magyarországé. Ezért Magyarország az EU szolidáris tagjaként hajlandó elfogadni a sajátjától eltérő válságkezelési módot, de nem feltétel nélkül – közölte Gulyás Gergely.
A miniszter reményét fejezte ki, hogy az EU képes lesz olyan döntést hozni, amely alkalmas lehet a nehezebb költségvetési helyzetű déli államok megsegítésére, egyúttal megadja a lehetőséget a közép-európaiaknak, hogy a gazdaság újraindításához jól használhasson fel forrásokat.
A tárcavezetőt kérdezték arról, hogy az uniós költségvetés esetében elképzelhető-e Orbán Viktor vétója. Azt mondta: természetesen, bármelyik kormányfő esetében ez lehetséges, így a magyar miniszterelnöknél is. Vannak alapvető elvárások, amelyeket, ha nem tudnak érvényesíteni, akkor nem tudnak hozzájárulni az uniós csúcs sikeréhez – jelezte. Angela Merkel német kancellár szavait, miszerint nem tűrik el a jogállamiság megsértését, és ez alól még Orbán Viktor sem jelent kivételt, úgy kommentálta: sem Orbán Viktor, sem Angela Merkel nem lehet kivétel, ha a jogállami szabályok betartásáról van szó. Praktikus ugyanakkor, ha nem politikai különvéleményeket büntetnek a jogállamiság köntösébe bújtatva, amire az elmúlt években Lengyelország és Magyarország esetében kísérlet történt – mutatott rá a miniszter. A Fidesz európai néppárti tagságával kapcsolatos kérdésre azt emelte ki, hogy a német politikai hozzáállás továbbra is alapvetően baráti.
A településeknek, a kerületeknek kell megadni a lehetőséget arra, hogy szabályozzák a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadást – fejtette ki. Hangsúlyozta: a kormány törvénymódosítási tervezete lehetővé tenné, hogy a szabályozás akár a teljes tiltástól a teljes engedélyezésig terjedjen. Emlékeztetett: az elsősorban Budapestet érintő a kérdés az együttélés szabályaival kapcsolatban is előkerült az elmúlt években, és a szállodák jelentős része is panaszkodott.
Jelentős az érdeklődés a nemzeti konzultáció iránt – mondta a miniszter. Eddig 232 ezer kérdőív érkezett vissza – fogalmazott. Gulyás Gergely kijelentette: a kormány az ellentétes véleményt is tiszteletben tartja, azt azonban nem tudja megérteni, ha valaki egy kérdőív kitöltésének lehetőségétől fosztaná meg az embereket. Megjegyezte: ha valaki illetéktelenül személyes adatokhoz jut, bűncselekményt valósít meg.
Az illegális határátlépések megakadályozása érdekében a szükséges személyi és egyéb feltételek biztosítottak a határon – jelezte egy másik felvetésre. Arról, hogy a veszélyhelyzet idején külföldi dezinformációs kísérlet zajlott Magyarország ellen, és az ellenzék is álvideókat jelentetett meg, azt mondta: reméli nincs összefüggés a kettő között.
A Miniszterelnökség vezetője arról is beszélt, hogy mindent meg kell tenni a gyermekek egészséges lelki és erkölcsi fejlődése érdekében, és ha szigorúbb büntetőjogi eszközökre van szükség, a kormány kész támogatni a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását.
A miniszter elmondta, a gyermekpornográf felvételek birtoklása miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Kaleta Gábor volt perui nagykövet ügyével összefüggésben a kormány foglalkozott a gyermekvédelem kérdésével, és áttekintette a kiskorúak büntetőjogi védelmét. A Kaleta-ügyet Gulyás Gergely gyomorforgatónak és elfogadhatatlannak nevezte, ami „a lehető legszigorúbb ítéletért kiált”.
Közölte: a Btk. ezen a területen már most is szigorúbb, mint korábban volt, de a kormány várja a Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető irányításával felálló, a gyermekvédelmi rendszert áttekintő munkacsoport javaslatait, és ha kell, kész támogatni Btk.-módosítást. Jelezte: jó szívvel tudna támogatni egy olyan nyilvános listát, amire Kocsis Máté előző nap javaslatot tett. – Nem javaslom, hogy túllépjünk a vádhoz kötöttség elvén – válaszolta egy kérdésre, hozzátéve: az ügy kipattanásakor elvárta a kormány a nemzetbiztonsági hatóságoktól, hogy vizsgálják meg, követtek-e el hibát az ügyben, és vonják le a következtetéseket.
Rámutatott arra is: a vita nem a cselekmény megítéléséről szól, hanem arról, hogy a született ítélet kellően szigorú-e. A kormány szerint nem az – jelezte. Hozzátette: ítéletet nem a kormány hoz, ahogy vádat sem ők emelnek, egyféleképpen tudják a bírósági ítélkezést befolyásolni, és ha szükséges, erre készen is állnak. Szigorítani tudják a büntető törvénykönyvet, és azon tényállásait, amelyek a gyermekvédelmet érintik – mondta Gulyás Gergely. Semmilyen titkosítást nem támogat az ügyben – reagált egy további felvetésre.
Gulyás Gergely azt szintén gyomorforgatónak és gusztustalannak tartja, hogy „a Párbeszéd nevű gyűlöletközpont”, amely a főpolgármestert is adja, a miniszterelnök, az igazságügyi miniszter és a külügyminiszter képével nevezi a pedofília cinkosainak a kormány tagjait. Kíváncsi lenne Karácsony Gergely véleményére, aki a miniszter szerint szólhatna a „saját kicsi gyűlöletközpontjának”, hogy bizonyos határokat a politikában nem divat átlépni, főleg akkor, amikor a három érintett kormánytag tíz gyermeket nevel – mondta.
Arra, hogy Kaleta Gábor átment a nemzetbiztonsági átvilágításon, úgy reagált: nem tudják, hogy mióta folytatta ezt a beteges tevékenységet, és nyolc évig balliberális kormányok szolgálatában is állt. Megjegyezte: a nemzetbiztonsági vizsgálatnak 2002 és 2010 között, illetve 2010 után is meg kellett történnie. Hozzáfűzte: azt szeretnék, ha lenne egy olyan családvédelmi csomag, ami komplexen áttekinti a gyermekvédelem teljes rendszerét. Kitért arra is: a Btk. módosítását néhány hét alatt elfogadhatják, bár az visszamenőleges hatályú nem lehet.
Gulyás Gergely cáfolta, hogy kéthetes határidőt adtak hétfőtől számítva a fővárosnak a Lánchíd tenderének kiírására. A jövő heti parlamenti ülésen a híd ügyében nem terveznek törvényalkotási aktust – közölte. Abban érdekeltek, hogy minél gyorsabban és minél rövidebb ideig tartó lezárásokkal megtörténjen a felújítás. Nincs érthető érv arra, hogy lassan hét hónapja miért nem írják ki a közbeszerzést, és nem is tudják, mit akar a főváros – mondta. Jelezte: miután Karácsony Gergely a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa júniusi ülését lemondta, ezért pillanatnyilag a párbeszédnek ez a fóruma nem biztosított.
– Van alternatív javaslat a Hajógyári-sziget árvízvédelmére – mondta a miniszter azután, hogy szerdán élőlánccal tiltakoztak az oda tervezett védmű ellen. Hangsúlyozta: a kormány a szigetre tervezett sportakadémiához eddig csupán elvi támogatást adott, a terveket még nem látta.
Az unió és Magyarország között a négyes metró ügyében zajló vitáról elmondta: a magyar államnak kell mindazt a kárt megtérítenie, amit a Demszky-korszakban az építéssel összefüggő visszaélések jelenthetnek. Hangsúlyozta: mindent megtesznek, hogy a lehető legkisebb legyen az az összeg, amit vissza kell fizetni, az első korrekció 60-61 milliárd forintról szólt. Végleges döntés még nincs – közölte.
A Szent János kórház felújítására vonatkozó tervezési közbeszerzésről elmondta: kiírták a pályázatot, információi szerint a napokban lesz eredményhirdetés. A miniszter kérdést kapott arról, hogy Donáth Annak momentumos európai parlamenti képviselő szerint cigányellenes kampányt folytat a kormány. Gulyás Gergely azt felelte: Donáth Anna annak a baloldalnak a nem túl jelentős brüsszeli képviselője, amelynek időszakában tömeges volt a cigányság körében a munkanélküliség, a felzárkózás lehetősége pedig nem volt adott.
– Ha a magyarországi cigányság helyzete alapján következtetünk rasszizmusra, akkor Donáth Anna a saját soraiban keresse a rasszistát – fogalmazott.
Az útdíjak inflációkövető emeléséről azt mondta, arról nem a válság idején döntöttek, hanem még 2018-ban. Ennek az összegnek a jelentős részét külföldiek fizetik, amit útfelújításra, -építésre fordítanak.
Arról, hogy járványügyi készültség idején betilthat-e a rendőrség vagy sem demonstrációkat, azt mondta: alapjog korlátozására nincs mód, ha valaki bejelent tüntetést, az megtartható, de gondoskodni kell arról, hogy mindenki biztonságban legyen.
MTI