Nyilvánosságra került az ügynökakta-adatbázis első része. A kormányfő elmondása szerint ma még csak neveket lehet megismerni, később azonban a beszervezési dossziék is elérhetőek lesznek.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának alagsorából jelentkeztek a kormány tagjai, köztük Magyar Péter szerda délelőtt. A miniszterelnök arról beszélt, hogy az 1989-es rendszerváltások után más országokban a polgárok megismerhették az előző rendszer titkat, szerinte Magyarországon csak a „valódi rendszerváltás” miatt nyílt erre lehetőség.
– ismertette a kormányfő.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának vezetője, Cseh Gergő Bendegúz szerint körülbelül 5 kilométernyi iratot őriznek, ennek jelentős részét ebben az alagsorban, majd bemutatta, hol tartják a hatos kartonokat, majd elő is vett egyet.
Ezek az adatlapok a beszervezés általános körülményeit rögzítik röviden, attól, hogy valakiről van ilyen karton, nem biztos, hogy ténylegesen be is szervezték – hangsúlyozta a kormányfő és a levéltári vezető.
Ezután a B-naplókat mutatták be, amelyek a hírszerzők útját összegzik, például, hogy mikor szervezték be, mikor szűnt meg a tevékenysége, és milyen okkal. Majd a mágnesszalgok kerültek sorra, amelyen vegyesen szerepelnek különböző állambiztonsági adatok. Végül a beszervezési dossziék kerültek terítékre. Ezek már vaskosabb iratok, egy ilyen fájl az ügynök teljes életútját tartalmazza. Önéletrajzot, nyilatkozatokat, és a állambiztonság megjegyzéseit, például, hogy mivel tudják zsarolni a beszervezett személyt.
Ruff Bálint megkérdezte, hogy eddig miért nem hozták nyilvánosságra az ügynökaktákat. Cseh Gergő Bendegúz leszögezte, ő nem politikus, de szerinte nagyon sok érzékeny irat van. A Miniszterelnökséget vezető miniszter nem érti, hogy miért lett ez egy ennyire tabusított, titkosított dolog. A miniszterelnök felvetette, hogy az volt az oka a titkolózásnak, mert zsarolni lehetett az aktákkal, sejtetni, „zavarosban halászni”.