A közvélemény-kutató 1000 főt hívott fel az európai parlamenti választás hétvégéjén; az LMP elveszíti EP-képviseletét, egy új magyar párt viszont jelen lesz.
Meglepetés-ezüstérmes van.
A Fidesz-KDNP szerzi meg a szavazatok abszolút többségét, ezzel pedig a mandátumok kétharmadát a mai választáson – derült ki a Nézőpont Intézet választás hétvégéjén készült telefonos közvélemény-kutatásából.
Az európai parlamentbe a Fidesz-KDNP, a Demokratikus Koalíció, az MSZP-Pábeszéd, a Jobbik és a Momentum küldhet képviselőt. A Fidesz-KDNP 14, a DK, az MSZP és a Jobbik 2-2-2, a Momentum pedig 1 mandátummal számolhat.A Nézőpont Intézet európai parlamenti választás hétvégéjén készített kutatása alapján
- a Fidesz-KDNP választási eredménye 56 százalék lett,
- míg a Demokratikus Koalícióra és az MSZP-Párbeszéd szövetségre 10-10 százalék,
- a Jobbikra 9 százalék,
- a Momentumra pedig 7 százalék szavazott.
- Az LMP-re és a Mi Hazánk Mozgalomra 3 százalék,
- a Kétfarkú Kutya Pártra 2 százalék adta a voksát.
Ennek következtében a Fidesz-KDNP szerezte meg a mandátumok kétharmadát, 14-et a mai választáson. A kormánypártok jól mozgósítottak, ezzel jócskán javítottak a tavalyi országgyűlési választásokon és az 5 évvel ezelőtti EP-választásokon elért eredményükön is.
Az ellenzéki oldalon az erősorrend pár szavazaton is múlhat.
A választás szimbolikus vesztese a Jobbik, de az MSZP-P is 10 százalék alá eshet. A Demokratikus Koalíció és az MSZP-Párbeszéd szövetség (10-10 százalék) is megelőzi a Jobbikot,amely így már nem a legerősebb ellenzéki párt, ráadásul népszerűsége csak egyszámjegyű (9 százalék).
A 2018-as országgyűlési eredményükhöz képest helyet cserélt a Momentum (7 százalék) és az LMP (3 százalék), utóbbi így története során először nem éri el a mandátumszerzéshez szükséges küszöböt. Szintén nem jutott mandátumhoz a Mi Hazánk (3 százalék) és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt sem (2 százalék).
Az ellenzéki eredményekből az következik, hogy most már négy párt (DK, MSZP-P, Jobbik, Momentum) harcol a második helyért, amely az önkormányzati választások előtt ellenzéki belviszályhoz vezethet és a korábban megkötött egyezségeket is felboríthatja – vélekednek a Nézőpont elemzői.