Az évi kétszer történő óraátállítás uniós szintű megszüntetése alvás-egészségügyi szempontból pozitív fejlemény, ugyanis az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges (intézményes) megzavarása az emberi szervezetre negatívan ható fázis eltolódási következményekkel jár – írja a Magyar Alvás Szövetség.
Az óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása tudományosan nem bizonyított, rövidtávon azonban okozhat kellemetlenségeket. A rendszeres túl korai ébredés vagy a késő esti napfény, bármilyen csalóka legyen is ez utóbbi, negatívan befolyásolják a közérzetet, a szellemi frissességet, az iskolai teljesítményeket, sőt esetenként a gazdasági teljesítményt is.
Az Európai Unió tavaly döntött arról – a lakosság megkérdezését követően – , hogy várhatóan 2021-től eltörlik az évi kétszeri óraátállítást.
Idén a téli időszámítás kezdete: október 27, vasárnap, amikor hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órát – írja a pontosidő.com .
Az Európai Parlament (EP) idén döntött a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás 2021-től kezdődő eltörlése mellett. Az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára tehát 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra.
A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg.
A tagállamoknak – köztük Magyarországnak is – 2020 tavaszáig kell eldönteniük, hogy a nyári vagy a téli időszámítást választják, és addig tájékoztatniuk is kell egymást a döntésükről, majd október végéig tervezetet kell készíteniük arról, hogy hogyan kívánják megoldani a váltás esetleges negatív hatásait. Ha az Európai Bizottság (EB) úgy látja, hogy az egyes tagállamok tervei jelentős és folyamatos fennakadást okoznak az egységes piac működésében, akkor az irányelv alkalmazásának legfeljebb egy éves halasztását javasolhatja, fogalmaz az elfogadott szöveg.
Az EP 2018 februárjában európai polgárok kezdeményezésére felkérte az EB-t, hogy tekintse át a nyári időszámításra vonatkozó irányelvet, és szükség esetén javasolja annak megváltoztatását. A bizottság az ezt követően elvégzett konzultáció során 4,6 millió választ kapott európaiaktól, akiknek 84 százaléka az időátállítás ellen foglalt állást. Az EB javaslatot nyújtott be, amelyről a tanácsnak és a parlamentnek megegyezésre kell jutnia.
A nyári időszámítás bevezetése óta azonban időről időre felmerülnek ellenvélemények is, amelyek az óraátállítás előnyeit vitatják. Mai napig kérdéses az is, hogy az emberi szervezetre milyen negatív hatással van az óraátállítás. Nem egyformán tudunk ugyanis alkalmazkodni az új helyzethez.