A koronavírus-járvány kezelésében az a régi bölcsesség a mérvadó, hogy „reméld a legjobbat, és készülj a legrosszabbra” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Még nem lehet lazítani a járvány miatt elrendelt korlátozásokon, egyelőre fenn kell tartani azokat – mondta a miniszterelnök.
Elmondta: szeretné, ha visszatérne az emberek élete a normális kerékvágásba, de még nem meri azt mondani, hogy lazítsanak. Ha viszont Ausztriában beválik bizonyos tiltások feloldása, a fertőzések száma pedig nem nő, akkor majd Magyarországon is el lehet gondolkodni ezen.
A kormányfő szerint előbb-utóbb nem lehet majd elkerülni, hogy Budapestre – ahol a fertőzések 60 százaléka van, Pest megyével együtt pedig ez a szám 80 százalék – sajátos szabályokat léptessenek életbe.
Orbán szót ejtett a kijárási korlátozásokról is, ebben szerinte a húsvét jó gyakorlatként mutatta meg, hogy rá lehet a polgármesterekre bízni a helyi szigorításokat, ezt a jogot a most következő hétvégére is megadták. Hangsúlyozta: úgy számol, hogy a járvány csúcsa „előttünk van”, az igazán nehéz szakasz most jön, a következő napokban a megbetegedések számának nagyobb ütemű emelkedésére kell számítani. „Belépünk a tömeges fertőzés időszakába”, de mire ez bekövetkezik, meglesznek a kórházi ágyak, a lélegeztetőgépek és az azokat kezelni képes egészségügyi dolgozók.
Orbán beszélt arról is, hogy laboratóriumként tekint Ausztriára, mely a járvány európai gócpontjától elválasztja Magyarországot. Szerinte követni kell az ottani eseményeket, és ami ott bevált, azt kell tenni itthon is. Ott ugyan már a korlátozások lazítása is szóba került, de itthon erre még nem érett meg a helyzet.
„Két-három gyerekkel otthon a panelben, vagy akár a kertes házban, az internetes oktatással, az maga a dzsihád” – mondta Orbán, de hozzátette, egyelőre még nem mernek a lazításon gondolkodni.
A miniszterelnök beszélt a kórházi ágyak felszabadítása körüli vitáról, és ismét elmondta, amit számos sajtótájékoztatón már hallani lehetett: erre azért van szükség, hogy ha bekövetkezne a legrosszabb forgatókönyv, legyen elég lélegeztetőgép, ágy és dogozó a fertőzöttek ellátására.
Orbán Viktor az idősotthonok számából indult ki: ha minden otthonban 10 idős ember betegszik meg, az tízezer fertőzöttet jelent. Úgy véli, most a fertőzöttek száma még vállalható, és viselhető az elhunytak száma is. A számítások alapján 8 ezer lélegeztetőgépre és 30 ezer kórházi ágyra lesz szükség, ha a helyzet rosszabbra fordul.
A politika nem vállalkozhat arra, hogy eldöntse, kiket lehet hazaküldeni a kórházakból az ágyak felszabadítása érdekében, erről orosi grémium dönt.
„Nehéz és kényelmetlen, mert nem véletlenül kerül az ember kórházba. Az összes kórházi ágy 16 százalékán áll ez így, másként nem lehet ezt megoldani.”
Mindenki tudja az országban, miért felelős, sikeresen ezt nem lehet csak központilag levezényelni, mondta a miniszterelnök, aki szerint a neheze még csak most jön. Orbán Viktor a Pesti úti idősotthon esetére kitérve azt mondta, ezt a tényt nem lehet egyszerűen megkerülni, nem lehet rajta átlépni, és nem maradhat következmények nélkül sem. Ám most egyelőre a tényeket kell rögzíteni, a felelősöket ne most keressük, most az összefogást keressük, a baj elhárításának a lehetőségét, és segítsük egymást.
Azonban hozzátette, ha vége ennek az egésznek, térjünk vissza rá, hogy mi történt az önkormányzati fenntartású idősotthonban, milyen állapotokat találtunk ott – mondta a miniszterelnök, megerősítve, hogy ennek nem most van itt az ideje.